Sanctorum Mater – instrukció a boldoggáavatásokról

Az eljárást csak akkor lehet elindítani, ha fennáll a hiteles életszentség híre. A dokumentum kifejti az aktor, vagyis a kezdeményező, a posztulátor (az előadó) és az illetékes püspök szerepét. A második rész leírja az ügy előzetes szakaszát, amely addig tart, amíg a Szenttéavatási Kongregáció ki nem adja a „Nulla Osta” engedélyt. A harmadik rész az ügy lefolytatását tárgyalja, míg a negyedik rész azt mutatja be, hogy mit kell figyelembe venni az életszentséget bizonyító dokumentumok összegyűjtésénél, Az ötödik rész a „szöveges” tanúságtételekről szól, beleértve a „hangrögzítő eszközök és számítógépek” használatát is. A hatodik rész végül arra ad utasítást, hogy hogyan kell összeállítani az egyházmegyei szakaszt lezáró okmányokat.

A boldoggá- és szenttéavatási eljárás két szakaszból áll: az egyik a helyi, egyházmegyei, a másik pedig a „római”, azaz szentszéki szakasz, amelyet korábban apostoli jelzővel illettek. A mostani kiadvány kizárólag az egyházmegyei szakaszra vonatkozik – állapította meg ismertetőjében Saraiva Martins bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa.

Martins bíboros ezután ismertette azokat az okokat, amelyek a kongregációt a dokumentum közzétételére késztették. 25 év telt el azóta, hogy II. János Pál közzétette „Divinus perfectionis Magister” kezdetű apostoli konstitúcióját, amely a jelenleg életben lévő törvényeket tartalmazza. Az azóta eltelt idő igazolta az 1983-as normák helyességét, de arra is rámutatott, hogy egyes egyházmegyék nem mindig a megfelelő pontossággal alkalmazták azokat.

Mivel nincsenek boldoggáavatási szakértők minden egyházmegyében, szükséges volt egy olyan dokumentum, amely leszögezi az eljárás pontos vezérfonalát, rámutatva a törvények helyes alkalmazására az egyes fázisokban.

Az új kiadvány megerősíti, hogy az eljárás során szükséges a szigorú történeti kutatás és a normák pontos megtartása. Az életszentségre vagy a vértanúságra vonatkozó komoly bizonyítékok összegyűjtésének mindenképpen az egyházmegyében kell megtörténnie, mivel ennek hiányában nem kezdődhet meg az eljárás.

XVI. Benedek két és fél éves pápasága során 563 embert avattak boldoggá. A Szentatya személyesen 14 boldogot emelt a szentek közé.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír