Santo, ha nem is subito! – Ma kezdődik II. János Pál pápa boldoggáavatási perének egyházmegyei szakasza

Róma: „Santo subito!” – kiáltották sokan kórusban, hirdették transzparenseken a Szent Péter téren már II. János Pál pápa temetési szertartása közben. Nem sokkal később egy több püspök és bíboros által is aláírt petíciót nyújtottak be az akkor bíboros dékán Joseph Ratzingerhez, aki néhány héttel később, immár mint pápa, hivatala egyik első intézkedéseként szabad utat engedett előde boldoggáavatási perének, elengedve az ötéves várakozási időt.

Az elhunyt Szentatya „életét, hősies erényeit és életszentségének hírét” vizsgáló eljárás ünnepélyes megnyitására ma este kerül sor, a lateráni Szent János-bazilikában, Camillo Ruini bíboros, római helynök vezetésével.

Ezzel az egyház történetének egyik leghosszabb ideig uralkodott pápáját ugyan nem azonnal, és nem a szokásos eljárás lefolytatása nélkül avatják boldoggá, de utóda, XVI. Benedek pápa mégis jelentősen lerövidítette az eljárást. Amíg a II. Vatikáni Zsinat előtt csak a boldoggáavatásra jelölt személy halála után huszonöt évvel indulhatott meg a boldoggáavatási per, ma ehhez 5 évnek kell eltelnie.

A mostanihoz hasonló felmentéssel élt már II. János Pál pápa is, kalkuttai Teréz anya esetében. Az időközben boldoggá avatott Nobel-békedíjas Teréz anya esetében mindenesetre egy évvel halála után indulhatott meg a boldoggáavatási eljárás. II. János Pál pápa mindössze 87 nappal ezelőtt „tért vissza az Atya házába”.

Az eljárás megkezdésének dátumául Szent Péter és Pál apostolok ünnepének előestéjét választották. A lateráni bazilikában az esti ünnepségen először az illetékes bíróság felállításáról szóló latin nyelvű dekrétumot olvassák fel. Ez a bíróság hallgatja majd meg az elkövetkező hónapokban a tanúkat és vizsgálja meg az „Isten szolgájaként tisztelt Karol Wojty³a” életéről szóló dokumentumokat. Ezután Ruini bíboros és a bírók esküt tesznek arra, hogy feladatukat lelkiismeretük szerint, a titoktartás kötelezettségét tiszteletben tartva, semmiféle ajándékot el nem fogadva teljesítik.

A meghallgatandó tanúk listájának összeállítása után a boldoggáavatási eljárás posztulátora, Slawomir Oder atya is leteszi az esküt. Õ vezeti majd a vizsgálatokat, és ő várja mindazok jelentkezését, akik hasznos információkkal tudnak szolgálni az elhunyt pápa életének és tevékenységének bármelyik szakaszával kapcsolatban. Ruini bíboros már egy hónappal ezelőtt felhívást tétetett közzé ez ügyben, amelyet kifüggesztettek a lateráni bazilika kapujánál, de a Krakkóban is, ahol Karol Wojty³a 1958-tól húsz éven keresztül volt püspök.

A boldoggáavatási eljárásban először II. János Pál pápa írásait vizsgálják meg, amelyek több mint 100 000 oldalt tesznek ki. Ezután kerül sor a tanúságtételek meghallgatására, a Szentatya egész életére, s nemcsak főpásztorságára vonatkozóan.

Az erkölcsös és szent élet mellett a boldoggáavatáshoz azonban az „ég aláírása” a döntő: szükség van arra is, hogy a jelölt halála után olyan orvosilag nem magyarázható gyógyulás történjék, amely az elhunyt Szentatya közbenjárásának tulajdonítható.

A posztulátorhoz időközben több száz jelzés érkezett levélben, de e-mailben is. A római helynökség néhány napja külön e-mail címet hozott létre e célra, az eljárás fejleményeiről pedig megújult honlapján ad folyamatosan tudósítást.

Az eljárás hosszú évekig eltarthat, ha a hivatalban lévő pápa nem tesz további engedményeket. Napilapok híradása szerint egy olasz kulturális egyesület – a Tiberis Custos – eredeti ajánlattal állt elő: II. János Pál pápát vértanúvá kell nyilvánítani, hiszen az 1981-es merényletben vérét ontotta hitéért. A vértanúk boldoggáavatásához pedig nincsen szükség csodás gyógyulásra.

Jóllehet XVI. Benedek pápa feltehetően nem támogatja ezt az elképzelést, egy „kivétel” mégis valószínűnek látszik. A jelenlegi vatikáni gyakorlat szerint a boldoggáavatásokat nem a Szentatya, hanem a Szentté avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi. Elődje esetében azonban lehetséges, hogy XVI. Benedek pápa kivételt tenne.

KAP/Magyar Kurír

Képek: www.eletjel.hu