Sapientia Iuris – a Sapientia Főiskola új sorozata

Hazai – 2010. június 18., péntek | 15:49

Emberi jogok a katolikus egyház életében és jogában címmel megjelent a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola SAPIENTIA IURIS sorozatának első kötete. A mű a Sapientia Főiskola Egyházjog Tanszékének gondozásában, a L’Harmattan Kiadóval közös kiadásban látott napvilágot.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója alkalmából számos, a Nyilatkozat természetével, eredményeivel és kihívásaival foglalkozó munka született. A most induló sorozat első kötete sajátos nézőpontból mutatja be az emberi jogok kérdését – a Katolikus Egyház filozófiai, teológiai, illetve kánonjogi felfogása és hagyománya szempont. A világi jogi hagyományhoz kapcsolódó írások is igyekeznek rávilágítani az egyház megközelítésére.

Az emberi jogok ókori megjelenésének bemutatásával az emberi élet védelmének olyan irányát láthatjuk, amely az egyház későbbi tanításában is megtalálható; de a keresztény tanítás körvonalazódik a természetjogi megközelítésnek, a magyar jogalkotás emberi jogokhoz kapcsolódó törvényeinek és törvényjavaslatainak, valamint a XX. századi filozófia egyes nagy irányzatainak bemutatásán keresztül is.

A kötetben mégis többnyire olyan tanulmányok találhatók, amelyek a Katolikus Egyház jogalkotásához és belső rendjéhez kapcsolódnak. Így az emberi jogok és az egyházjog általános kapcsolatának bemutatásán túl az egy ős kérdéseit, jogintézményeit és kánonjogi témáit tárgyalja, azt szemléltetve, hogy ezeken a területeken hogyan érvényesülhetnek az emberi jogok. Ennek megfelelően azokra a kérdésekre is választ keres, hogy mit jelentenek az általános emberi jogok a papnevelésben, miként érhetők tetten a megszentelt élet intézményeiben, mit ért vallásszabadság alatt az egyház, milyen lehetőségeket biztosít az egyházi közigazgatási eljárás az emberi jogok védelmére, illetve milyen kapcsolat van az egyház társadalmi tanítása és az emberi jogok között.

A tanulmányokból nyilvánvalóvá válik, hogy a Katolikus Egyház nagyra értékeli az egyes emberi jogokat, ennek következtében azok valódi összekötő kapoccsá válhatnak a két jogrend, a világi és a kánoni között. Az egyház tanítása ugyanakkor számos területen – az emberi élet védelmének határa, a vallásszabadság, a jó hírnév védelme, az életállapot szabad megválasztása – eltér a világi jogrend általános állásfoglalásától.

A kötet hasznos és érdekes munkákat tartalmaz nemcsak kánonjogászok és világi jogászok, hanem teológusok, filozófusok, valamint mindazok számára, akiket az egyház emberi jogok területén kialakított felfogása érdekel.

Magyar Kurír