…Schanda Balázst, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának dékánját az egyetem jogászképzéséről

– Kiket várnak az egyetemre? Mindenki előtt nyitva állnak a kapuk, akik a felvételi követelményeknek megfelelnek, vagy elsősorban az egyházi iskolában végzett és hívő környezetből érkezett jelentkezőket várják?
– Az egyetem számára meghatározó fontosságú, hogy minél többen jelentkezzenek, és a valóban alkalmas diákok jelentkezzenek. Az egyetem nyitva áll mindenki előtt, aki tiszteletben tartja elkötelezett jellegét, azonban az elkötelezettség kibontakoztatásához nyilván kívánatos, hogy a hallgatók minél nagyobb része egyházi iskolákból, hívő környezetből érkezzen. Egyetemünk akkor tud eleget tenni küldetésének, ha hallgatóink nagyobb része a Katolikus Egyház értékrendjét megbecsülő fiatalokból kerül ki. Az utóbbi években kilalakított állami felvételi rendszer azonban minden lehetőségünket megvonta, amellyel ezt a személyi kört preferálni tudtuk.

Mára, a jelentkezési sorrend megjelölésével, az egyetlen eszköz a jelentkezők kezében maradt. Ezért kérünk minden, a Katolikus Egyház irányába elkötelezett fiatalt, aki olyan szakra jelentkezik, amelyet a Pázmány is meghirdet, hogy a jelentkezési sorrendben első helyen Egyetemünket jelölje meg. Fontos, hogy az egyházi iskolák fenntartói, vezetői, az osztályfőnökök, tanárok és szülők tudják: az egyházi oktatási rendszer intézményei egymásra vannak utalva.

– Érdemes-e ma jogot tanulni?  Milyen többletet nyújthat egy katolikus egyetem jogi kara a hallgatóknak?
– Csak az igazság – melynek ma már olykor a létét is kétségbe vonják – adhat szilárd alapot a jog számára. A jog igazság nélkül pusztán szabályozástechnika, mely nem igényel sem egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara azonban éppen erre, az igazság iránti személyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit. Ebből, az igazság keresése iránti igényből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy – legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor – iránti tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét.

A Kar sajátosságai közé tartozik néhány egyedülálló műhely: ilyen természetesen az egyházjog, de a környezetjog vagy a versenyjog oktatása-kutatása. Számos tárgyat (így az európai jogot vagy a nemzetközi jogot) angolul is oktatunk. A Kar külföldi ösztöndíjlehetőségek gazdag kínálatát nyújtja a hallgatóknak.

– Több egyetemen folyik jogászképzés, ami bizonyára szoros versenyt okoz az egyes egyetemek között. Mivel tudják a Pázmányra csábítani a felvételizőket?
– Tagadhatatlanul versenyhelyzet van, ez azonban többnyire egészséges verseny, melyben a Pázmány jogi kara helytáll. Az elmúlt évek igazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztalatai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nemzetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk abban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője. Az elmúlt években mi vehettük fel a második legtöbb államilag támogatott hallgatót, ez az adat rangsorolja legegyértelműbben a karokat. A Kar másik sajátossága az elméleti megalapozottság és a gyakorlatközpontú oktatás szerencsés arányú ötvözése. Tanáraink között tudhatjuk a szakma legkiválóbbjait.

– Több helyről halljuk, hogy túlképzés van a jogászok között is. Mi az egyetem válasza erre?
– Mi is hallottunk ilyen véleményeket, és annyiban helytálló véleményekről van szó, hogy egyes klasszikus jogi pályákra (így bíróságra, ügysészségre) a legkíválóbbak kerülnek csak be – állampolgárként persze megnyugtató, hogy nincs kontraszelekció. Ugyanakkor eredményes karriertanácsadást és karrierkövetést végzünk, így elmondhatjuk, hogy a nálunk végzettek elhelyezkedési esélyei változatlanul igen jók. A válasz a kihívásra nyilván a képzés színvonalának folyamatos erősítése.

– Nemrégiben indult szak a Karon a nemzetközi igazgatási alapszak. Kinek érdemes erre a szakra jelentkezni? Versenyképes lesz ez a diploma a munkaerőpiacon?
– Nagy érdeklődés fogadta ezt az új szakot. Egyrészt akik eleve igazgatási területen szeretnének elhelyezkedni, a hagyományos igazgatási képzésnél szélesebb, nemzetközibb látókört nyerhetnek ezen a szakon. Másrészt vannak olyanok is szép számmal, akik eleve valamilyen nemzetközi szervezethez vagy céghez pályáznak. Minden bizonnyal versenyképes lesz ez a diploma, bár személy szerint nem temetném a hagyományos jogászképzést, hiszen Karunk jellegét ez határozza meg. A munkaerőpiac ugyanakkor igényeli a nyelvismerettel, igazgatási tudással és készséggel bíró fiatalokat.

Neumayer Katalin/Magyar Kurír