Az érsek elmondta: XVI. Benedek
pápa örömmel fogadta a köztársasági elnöktől a Szent István-i eszmére és a keresztény értékekre épülő új magyar alkotmány gondolatát, és az új szentszéki nagykövet december 2-i fogadásakor hangsúlyozta a természeti törvény alapján álló család fontosságát, különösen a mai magyar demográfiai helyzetben. Az új kormány a nagycsaládok és a fiatal anyák támogatásával máris elismerésre méltó módon igyekszik kezelni e problémát; törekvéséhez az egyház is csatlakozott, amikor 2011-et a Család évének nyilvánította – fogalmazott a nuncius.
A családi élet magyarországi megújulása a nemzetek családját is gazdagítaná – tette hozzá az érsek, utalva a pápa béke világnapi üzenetére, amelyben a Szentatya kifejti: a világ egyes országaiban a hívők „a vallásgyakorlással személyes szabadságukat és életüket kockáztatják... ma a keresztényeket éri hitük miatt a legtöbb szenvedés és üldözetés... a vallási fundamentalizmus és a szekularizmus egyaránt elutasítja a jogos pluralizmust”. Ezzel szemben – folytatta Juliusz Janusz – Magyarországon, ahol a vallásszabadság a pápa szavai szerint valóban a békét munkálja, megvalósulhat, amit XVI. Benedek szükségesnek tart: „hogy a politika és a diplomácia a nagy vallások lelki örökségére tekintve elismerje és erősítse az egyetemes igazságokat, alapelveket és értékeket, melyek tagadása az ember személyi méltóságának tagadásával egyenlő.”
A nuncius végül megemlítette, hogy az Európai Unió elnöki tisztét Lengyelország fogja átvenni Magyarországtól, amint a nagy lengyel zeneszerző, Frédéric Chopin születésének bicentenáriumát idén a Liszt-bicentenárium váltja. „A zene lágyítja az ember lelkét” – idézte egy ismert lengyel újságíró gondolatát, majd azt kívánta, hogy az ország új hangulata növelje a harmóniát a lelkekben és az emberek között.
Magyar Kurír
(mk)