Segédpüspököt nevezett ki a pápa a jeruzsálemi latin pátriárka mellé

Vatikán: II. János Pál pápa segédpüspököt nevezett ki a jeruzsálemi latin pátriárka mellé, Jean-Baptiste Gourion bencés pap személyében. P. Gourion eddig az izraeli Abu-Gosh bencés monostor apátja volt. Püspökké kinevezésével arra kapott megbízást, hogy a jeruzsálemi latin patriarchátus területén élő zsidó ajkú katolikus hívek lelkipásztora legyen.
Jean-Baptiste Gourion 1934-ben született az algériai Oranban. Tanulmányait szülővárosában és Párizsban végezte. 1958. húsvétjának éjszakáján keresztelkedett meg Franciaországban, a Bec-i bencés apátságban. Itt lépett be a bencés rendbe, 1961-ben, és négy évvel később tette le örökfogadalmát. Elöljárói 1976-ban két bencés társával együtt az izraeli Abu-Goshba küldték, ahol bencés monostort alapítottak. A monostor 1999. óta apátságként működik, melynek első apátjává P. Gouriont választották. 1990-ben a jeruzsálemi latin pátriárka Michel Sabbah püspöki helynökké nevezte ki és megbízta a zsidó nyelvű katolikus közösség lelkipásztori gondozásával. Ebben a feladatában erősítette meg és emelte magasabb szintre most a pápa segédpüspökké történt kinevezésével. Egyben megkapta a lyddai címzetes püspöki címet.
P. Gourion segédpüspöki kinevezésével nagyobb láthatóságot kapott az izraeli társadalom keretében élő kis katolikus közösség, mégpedig jelentős évforduló évében. 2003 végén emlékezünk ugyanis arra, hogy tíz évvel ezelőtt írták alá azt az egyezményt, amely szabályozza Izrael Állam és a Szentszék kapcsolatát.
A kinevezés hátterében az a tény áll, hogy Izraelben megbízható adatok szerint a folyamatos bevándorlás következtében 150 ezer nem zsidó származású ember él, aki nem is tért zsidó vallásra. Ez a népesedési trend váratlan jelenség és némileg ellensúlyozza a palesztin keresztények helyzetük kilátástalansága miatti elvándorlását a Szentföldről. Az izraeli belügyminisztérium által közölt adatok szerint 1991. óta folyamatos a főként ortodox vallású keresztények beáramlása, főleg Oroszországból és Romániából. A volt szovjet tömb országaiból Izraelbe vándorló nem zsidók száma így elérte a 150 ezret. Ezenfelül 20 ezerre tehető a Fülöp-szigetekről, 10 ezerre pedig az Indiából és Afrikából érkezett keresztények száma. Márciusban az izraeli sajtó is említést tett arról, hogy a hadseregben 8 ezer olyan katona szolgál, akik nem a zsidó Bibliára, hanem az Evangéliumra helyezett kézzel tettek állami hűségesküt.
Mindez nem kerülhette el a katolikus egyház figyelmét sem. Egy meg nem nevezett egyházi vezető kijelentette: „Ajtót nyitunk azok előtt, akik bekopognak, nem küldjük el az Istenkeresőket.” Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyháznak nincs szándékában az, hogy missziós egyház legyen Izraelben, különösen a zsidó származású és nyelvű állampolgárok viszonylatában, ám ha valaki megkeresi az egyházat, azt nem küldik el.
Az izraeli hatóságok nem ellenzik a vatikáni kezdeményezést. Gadi Golan nagykövet, az izraeli Külügyminisztérium vallási ügyekkel megbízott felelőse leszögezte: „Itt a katolikus egyház belső rendelkezéséről van szó, amelybe Izrael Állam nem szól bele.” VR/MK