Semjén: új korszak kezdődik a most elfogadott egyházügyi törvénnyel

Amiről vita van, hogy a bíróság vagy a parlament fogadja el egyházként az adott közösséget, illetve, hogy mely egyházak szerepelnek a listán, melyek lesznek egyesületek, az a jogszabály öt százaléka. A törvény 95 százaléka „kodifikációs remekmű” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki kitért arra is: az nem normális állapot, hogy 362 magát egyháznak mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen rendrakásra szükség volt – szögezte le a KDNP elnöke.

Rámutatott: a vallás szabadságát továbbra is mindenki korlátlanul megélheti, ehhez sem egyházjogi, sem egyesületi státusz nem szükséges.

A változtatások közül kiemelte, hogy a vallás jogilag és filozófiailag értelmezhető definícióját meghatározza a törvény, és tisztázza az egyházak, részintézményeik szervezeti struktúráját, lehetőségeit. Érdemi változás, hogy az Országgyűlés határozza meg, mely egyházakat ismeri el – mondta. Példaként említette, hogy a nemzetiségekről is a parlament dönt. A törvény nem bezár, hanem kinyit; 14 egyházzal indulnak, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését – hangzott el. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezet számára pedig lehetőség nyílik, hogy a kormány megállapodás kössön velük a finanszírozásról. Megjegyezte: annak az egyháznak, amely intézményt tart fenn, célszerű minél előbb kezdeményezni az állammal való megállapodást, a jogszabály január 1-től lép életbe.

A Hit Gyülekezetére vonatkozó felvetésre azt mondta, a parlament nem tett mást, mint akceptálta a társadalom választását. „Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete (...), de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja” - fogalmazott. A 14 listán szereplő egyháznál vagy a történelmi tényeket vették figyelembe, vagy a tényleges társadalmi támogatottságot, mint a baptistáknál és a Hit Gyülekezeténél.

Az egyházak esetleges megszűntetésre vonatkozó felvetésre azt mondta: nem lenne szerencsés, és rosszízűnek tartanák, ha a magyar állam megszüntethetne egyházat. Ez nem a magyar állam feladata – jelentette ki a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár a hétfői frakcióülésen a KDNP-s képviselők jelentős része tartózkodott, „de a frakciószövetség döntései normatívak”, s ebből következően a KDNP minden képviselője megszavazta ezt a törvényjavaslatot.

Szászfalvi László államtitkár, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, hogy tartalmát tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon nyugszik, és az évek óta megfogalmazódott anomáliákat kiszűri a rendszerből. Lezárjuk a 45 éves kommunista diktatúra időszakát és egy 20 éves átmeneti időszakot – hangsúlyozta, hozzátéve: az állam és egyházak kapcsolatrendszerében teljesen új korszak kezdődött el. Nagyon fontosnak nevezte, hogy világos, egyértelmű kritériumokat fogalmaztak meg. A kormánypárti politikus tájékoztatása szerint a törvényből fakadó megállapodások előkészítését megkezdik az elkövetkező hetekben, és várhatóan már szeptemberben, októberben aláírhatják őket. Kitért arra, hogy a közigazgatási tárcánál, illetve az államtitkárságon kell majd a nyilvántartási rendszert kiépíteni és regisztrációt vezetni. Ennek kidolgozása is elindult – jelezte.

Szászfalvi László a kisebb egyházakra térve megjegyezte: hónapokon keresztül arra törekedtek, hogy minél szélesebb konszenzust teremtsenek, de az utóbbi hetekben megindultak olyan folyamatok, hogy még több egyházat vegyenek fel a listára, illetve másokat vegyenek le róla. Ilyen szempontból jó döntés született – állapította meg. Hozzátette: a törvény 95 százaléka nem változott, szakmailag, politikailag és emberileg teljes mértékben vállalható és elfogadható. Kiemelte: bízik benne, az új törvény lehetőséget biztosít arra,  hogy minél szélesebb körben tudjanak együttműködni az egyházakkal.

Balog Zoltán, államtitkár (Fidesz) országgyűlési képviselő azt mondta frakciója álláspontját képviselve, hogy amellett voltak: azt a nagyvonalú és konszenzussal összeállított listát, amit a KDNP készített, nyissák ki és adják meg mindenkinek a lehetőséget, hogy egyháza elismerését kérje a parlamenttől. Kérdésre úgy reagált: nem a Fidesz elnöksége írta felül a törvényt, a frakció kérte tárgyaljon róla az elnökség, és aztán frakcióülésen megvitatták és szavaztak róla.

MTI/Magyar Kurír