A palesztin államiság ENSZ-es elismeréséről hetek óta zajlik a vita. Izrael és az Egyesült Államok borítékolhatóan nemmel fog szavazni. Mivel a teljes jogú tagsághoz a Biztonsági Tanács összes tagjának igen-szavazata szükséges, utóbbi vétója meghiúsíthatja a kezdeményezés sikerét. A palesztinok az 1967-es határokkal szeretnék elismertetni magukat, fővárosként Kelet-Jeruzsálemmel.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő a CNA-nak azt nyilatkozta: nincs mondanivalójuk a témában, habár tiszteletben tartják az ENSZ álláspontját. A Vatikán annak ellenére semleges maradt az ügyben, hogy a volt jeruzsálemi latin pártiárka, Michel Sabbah támogatja törekvésükben a palesztinokat. Nablusz városában hangot is adott véleményének a vasárnapi misén. Ugyancsak a palesztin államiság ENSZ-beli elismerése mellett állt ki több palesztin keresztény szervezet, akiknek a közleményéhez katolikus papok is csatlakoztak.
A Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal való júniusi találkozásakor XVI. Benedek is „legitim”-nek nevezte a palesztinok önálló államiságra való törekvését, hozzátéve, hogy igazságosan és mindenki jogainak tiszteletben tartásával kell eljárni az ügyben.
Az izraeli apostoli nuncius szóvivője a CNA-nak megerősítette, hogy a Szentszék a két államra vonatkozó megoldást támogatja, békésen együtt élő, önálló Palesztinával és Izraellel. Ugyanakkor a mostani ENSZ-beli kezdeményezést nem kommentálta.
Az Egyesült Államok szerint minden ilyen kezdeményezés csak Izraellel egyetértésben lehet támogatható. Izrael pedig a palesztin állam ilyen elismerését úgy veszi, mint ami „delegitimálja” a saját államiságát. Ha a BT-ben csak Washington szavaz nemmel, ezzel meggátolván Palesztina teljes jogú ENSZ-tagságát, az ugyanakkor erősen megnehezítené az amerikai diplomácia dolgát a közel-keleti konfliktus kezelésében.
Vannak, akik szerint a palesztin vezetőknek kompromisszumot kéne kötnie, és megfigyelői státusért folyamodnia. Ezt a lehetőséget „Vatikán-opciónak” is nevezik, mivel a Szentszék is ilyen módon van jelen az ENSZ-ben – írja a CNA.
Magyar Kurír
(szg)