Seregély István érsek megáldotta Gyöngyösön Boldog IV. Károly új templomi szobrát

Gyöngyös: Október 24-én, vasárnap Gyöngyösön a Szent Bertalan főplébánián az egri főegyházmegye Szent István-i megalapításának millenniumi éve keretében Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szentmisét mutatott be és megáldotta a Boldog IV. Károly magyar királyt ábrázoló, új templomi szobrot, Hegedűs István szobrászművész alkotását.
Homíliájában a főpásztor hangsúlyozta: nagyképűség volna a tizenöt éves múltra visszatekintő köztársaságnak „vagy néhány évtizedes előd alakulatainak” a történelmi érdemeit felnagyítva leértékelni a 900 éves magyar királyság ma is eleven örökségét, keresztény, magyar hagyományainkat. Ugyanígy az is hiba volna, ha nem törekednénk megismerni és megbecsülni azokat, köztük IV. Károly királyt, akik életükkel ma is követhető krisztusi példát adtak a magyar népnek. Seregély érsek leszögezte: „nem véletlen a közelmúltban megvalósult boldoggá avatás, amivel egyházunk elismerte Károly hősies fokon gyakorolt hűségét Krisztushoz és egyházához, népeihez és a magyar hazához, valamint saját hitveséhez és családjához is. Gyakorolta mindezt az életét környékező számos viszontagság ellenére, és ez az, amiben Boldog Károly személyes sorsa hasonlatos lehet a mi XX. századi és jelenkori sorsunkhoz és egyszer s mind példát adhat Magyarország és Gyöngyös városa számára.”
Gyöngyös történelmi központját 1917. május 21-én pusztító tűzvész tette romhalmazzá, több ember meghalt és családok sora került az utcára. Boldog IV. Károly király, amint értesült a történtekről, a frontról hazaengedte a gyöngyösi férfiakat, ő maga pedig hitvesével együtt május 23-án, tizenkilenc órás utazással sietett a bajba jutottak vigasztalására. Látogatása máig kitörölhetetlen emléke a gyöngyösi családoknak, apáról fiúra száll a történet a Szent Bertalan-templom üszkös kapujában álló, könnyek között imádkozó királyi párról. Ezt a jelenetet ábrázolja az újjáépített templom egyik mennyezeti freskója is. A király bőkezű adakozásának és együttérzésének példáját országos gyűjtés követte, és nem sokkal később törvény született a város helyreállításának szükségességéről és állami támogatásáról. Ez volt az a törvény, amit utoljára írt alá a trónjától utóbb megfosztott magyar király.
Jelképesen ezt az összegöngyölt törvényt tartja kezében Boldog Károly király megáldott szobra, ami a lehetővé vált templomi tisztelet első impozáns magyarországi megnyilvánulása a zalaegerszegi ferences templomban áthelyezett oltárkép után. Károly fából faragott, magyar egyenruhás alakja mellett a karcsú asztalra helyezett Szent Korona aranyozott mása a szent királyok nemzetségének és az utolsó uralkodó történelmi kálváriájának a megidézése. Az egyszerűségében is szép alkotás méltó párja lett a templom másik oldalán álló Szent István-szobornak. Gyöngyös város hálája jut kifejezésre ebben az új szoborban azért a boldoggá avatott királyért, aki a talapzat Mindszenty József hercegprímástól vett idézetének tanúsága és az itt élők kitörölhetetlen emléke szerint „Életét és szenvedéseit népéért ajánlotta fel” VR/MK