Sevcsuk kijev-halicsi görögkatolikus nagyérsek: Nemzetközi szolidaritásra van szükség

Az egyház és a civil társadalom Ukrajnában a jelenlegi helyzetben témában hirdették meg az újságírókkal folytatott találkozót.

A sajtótájékoztató elején Sevcsuk érsek az ukrán nép erős erurópai identitását hangsúlyozta. Áttekintette azokat az eseményeket, amelyek a feszültségek és az erőszak kialakulásához vezettek az országban. A Majdan-mozgalomról és azokról a fiatalokról – nagyrészt diákokról – szólt, akik semmilyen politikai csoportosuláshoz nem tartoznak, de utcára vonultak, hogy kifejezzék az Európára mondott igenjüket és azt, hogy nem értenek egyet a lemondatott Janukovics elnök kormányának döntésével.

Így kezdődött a Majdan: a tér megtelt százezrekkel, akik az erőszak ellen tiltakoztak. Nemet akartak mondani a vérfürdőre, és megerősíteni azt, hogy amit a fiatalok képviselnek, az az ukrán társadalom vágya. A fiatalok Majdan tere így egyik napról a másikra a civil társadalom Majdan terévé vált. A nagyérsek hangsúlyozta, hogy a civil társadalom és nem a politika Majdan teréről van szó. Nem az ellenzék vagy a kormány támogatására irányult, hanem a saját identitás kifejezésére.

Sevcsuk kijev-halicsi görög-katolikus nagyérsek utalt az ünnepi hangulatra, amelyet az utcákon lehet tapasztalni az áldozatok miatti fájdalom ellenére. Tájékoztatta az újságírókat a különböző felekezetű egyházaknak a forradalom szelére adott reakcióiról. Egység és szolidaritás – ezek a kulcsszavai annak az egyháznak, amely azonnal megjelent a kijevi téren a lakosság oldalán, nemet mondva a korrupcióra, a diktatúrára és az emberi méltóság semmibe vételére.

Amikor megkezdődött a tüntetés az európai identitás megerősítése érdekében, következetesek akartunk lenni – mutatott rá az ukrán nagyérsek. Amikor a hívek lelkipásztori ellátást kértek, hogy velük legyünk, csatlakoztunk hozzájuk. Így a Majdan-mozgalomnak ezekben a hónapokban erős vallási dimenziója is volt. Az emberek azt mondták: ha az egyház nem lett volna jelen, nagyon furcsa lett volna, mert az egyházak a civil társadalom részét képezik. Ha nem lettek volna ott, úgy tűnt volna, mintha menekülnének a társadalomtól. Nem ez az egyház küldetése! Tehát a téren felállított sátrak között az egyik sátorban az egyház is felállított egy kápolnát, ahol katolikus szentmisét mutattak be, de ortodoxok és protestánsok is imádkoztak.

Az egyház felhívásokat intézett az erőszak ellen, és cselekedett: találkozót kért a brüsszeli vezetéssel, az ellenzékkel, a volt elnökkel, Janukoviccsal; békeközvetítő szerepet vállalt; megnyitotta a székesegyházak kapuit, amelyek kórházakká alakultak át, hogy befogadhassák a sebesülteket, akiket különben letartóztatott volna a rendőrség.

„A különböző felekezetű keresztények titkos, „földalatti” segítségnyújtási hálózatot hozott létre a sebesültekért, mert az emberek nem fordulhattak a közkórházakhoz attól való félelmükben, hogy letartóztatják őket. Így a templomok titkos kórházakká alakultak át. Emlékszem, hogy azokban az igazán hideg napokban, amikor titokban elmenekítettük a kijevi sebesülteket, az emberek a téren álltak mínusz 20 foknál hidegebb időben, megfázva, tüdőgyulladással… Egy hely, ahol melegedhettek a lutheránus templom volt az elnöki hivatal épülete mellett. Ellátogattam az istentiszteleti helyre, ahol a lutheránus lelkész így fogadott: „Ne köszönje azt, amit teszünk, mert mi protestánsok láttuk, hogy a szenvedő Krisztus áll ott a téren” – számolt be élményeiről Sevcsuk nagyérsek.

A legújabb történésekkel kapcsolatban, amelyek az oroszbarát régiók szeparatista törekvéseire utalnak, a kijev-halicsi nagyérsek óva intett a polgárháború veszélyétől. Hangsúlyozta: ez nem a lakosság köreiből, hanem kívülről származik.

Szvjatoszlav Sevcsuk felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, különösen az Európai Unióhoz, hogy nyissa meg kapuit az ukrán fiatalok előtt: „A szolidaritásra hívok mindenkit. Az európaiak ébredjenek fel, mert ami most Ukrajnában történik, előbb vagy utóbb mindenkit elér. Ukrajna része Európának!” – nyomatékosította. Kiemelte: hogy úgy tesznek, mintha semmi sem történne, nemcsak romlik a helyzet Európa keleti részében, de nagy kiábrándulást is eredményez az európai értékeket illetően a nyugati országokban is. „Az Európai Unió ne féljen az ukrán fiataloktól! – kérte a kijev-halicsi görögkatolikus nagyérsek.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír