Sienai szentek nyomában: a Pápai Magyar Intézet kirándulása

A Firenzétől mindössze hetven kilométerre fekvő toszkán város mindig fontos szerepet töltött be Itália történetében.

A hagyomány szerint Róma egyik alapítójának, Romolusnak unokaöccse, Senus alapította. Valójában Augustus császárt (Kr. e. 27 – Kr. u. 14) tekinthetjük a város alapítójának, amely a középkorban fejlődött jelentős politikai, kulturális és vallási központtá, így Európa talán legszebb gótikus városközpontjával dicsekedhet. A XII. században kezdték el építeni a székesegyházat, amelyet még a középkorban úgy kívántak bővíteni, hogy a jelenlegi dóm csupán az új székesegyház kereszthajója legyen. Ez végül csupán egy félbehagyott terv maradt, azonban a sienai katedrális még így is a gótikus építészet egyik kiemelkedő remeke.

A városhoz kötődik Sienai Szent Katalin (1347–1380) domonkos szerzetesnő, aki béketeremtő karizmájáról vált híressé, és aki sokat tett azért is, hogy a pápák az avignoni fogságból visszatérjenek székhelyükre, Rómába. II. János Pál pápa Katalint 1999-ben Európa egyik védőszentjévé nyilvánította.

Hasonlóan kiemelkedő személyiség volt a szónoklatairól híres Sienai Szent Bernardin (1380-1440) obszerváns ferences, aki sokat tett a ferences lelkiségen belüli különböző irányzatok egymás közötti kibékítéséért is.

A PMI-sek ellátogattak a közelben fekvő Monte Oliveto Maggiore-apátságba is, amelyet Szent Benedek reguláját követve 1313-ban alapítottak, és amely egy önálló, bencés regulát követő kongregáció székhelye is. A monostor mindig nagy vallási és kulturális hatással volt a vidékre. Pannonhalmához hasonlóan ma is a Szentszéknek alárendelt területi apátságként működik.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír