Sík Sándor-emlékkiállítás nyílt Veszprémben

Segíts meg, Uram, mert fogynak a szentek / és kiveszett a hűség az emberek között. / Egymás között hívságokat beszélnek, / ajkaik álnokak s kétféleképpen szól szivök…” – idézte egy diáklány, a Padányi Római Katolikus Gimnázium növendéke Sík Sándor fordítását, a XI. zsoltárt az ünnepség kezdetén.

„Életemben, papi pályám során sokszor fordultam Sík Sándorhoz, kispapként egy szavalóversenyen szép eredményt is elértem a Búcsú a szavaktól című költeményével, de verseit elmélkedéseimben is gyakran idéztem” – emlékezett bevezetőben Márfi Gyula érsek, a költő számára legkedvesebb lírai gondolatait felelevenítve.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere méltatta a 2011-ben megnyílt Szaléziánum, az érsekség turisztikai és kommunikációs központ szerepét a város életében. Kiemelte: kiállításai, egyes rendezvényei országos jelentőségűek. Elismerését fejezte ki a fenntartó érsekségnek, Pálfalviné Ősze Judit igazgatónőnek és munkatársainak azért is, hogy komoly missziót is képviselnek jelenlétükkel, hiszen programjaikkal a városban közösségépítő munkát is végeznek. A Szaléziánum nemcsak látogatóközpont, nem csupán kiállítótér, hanem kulturális közösségi központ is. A mostani kiállítás is kuriózum, hiszen Sík Sándor révén Veszprémnek a piaristákkal való több mint háromszáz éves összetartozását is feleleveníti; a piarista rendnek híres középiskolája működött a várban. Továbbá a ma nemzedékeit, akik tanulmányaik során nem is hallhattak Sík Sándorról, s nem ismerhetik költészetét, munkásságát, most e színes kiállítás révén megismerteti ezen értékekkel.

Ladányi István, a Pannon Egyetem docense, a Szalézi-napok bevezetéseképpen szervezett irodalmi tudományos konferencia előkészítője kiemelte az egyetem és a Szaléziánum együttműködésének jelentőségét, amely nemcsak egy szakmai kapcsolat megvalósulását jelenti, hanem missziós értékű is, hiszen kiderült az előkészítés kapcsán, hogy a magyar filológiai és társadalomtudományi tanszék munkatársaitól a szakrális irodalom területe sem idegen, sőt Sík Sándor esztétikáját ma is elismeréssel méltatják, alapnak tekintik tudományos munkásságukban.

Labancz Zsolt piarista tartományfőnök egykori elődjének humanitásáról, „szép emberségéről” szólt, amely verseiből, levelezéséből, rendtársai visszaemlékezéseiből kitűnik. Sík Sándor fiatalon kezdett verseket írni, s nem sokkal később fogott hozzá a cserkészet megszervezéséhez a diákok között; s imakönyvet írt a fiatalok életkorához szóló nyelven Schütz Antallal közösen, amelyet még maga is használt diákkorában. Nyitottság és kreativitás jellemezte egész életében; azokat a nyelvi eszközöket kereste, amelyekkel hitünket le lehet fordítani a hétköznapok nyelvére, közel lehet vinni hívőkhöz és nem hívőkhöz – mondta Labancz Zsolt.

A kiállítást Koltai András, a rend központi levéltárosa mutatta be. A tárlaton a költő halálának 50. évfordulója alkalmából tavaly Budapesten szervezett kiállítás anyaga látható, kibővítve a veszprémi piaristák egykori gimnáziumának, szellemi jelenlétének emlékeivel, dokumentatív értékeivel. Egy jelképes emlékszobát is berendeztek, ahol Sík Sándor egykori szipkája is látható, amelyet alkotás közben használt, továbbá egykori versíró notesze, tanári pecsétje, igazolványai, papi öltözéke; ezen kívül számos róla készült portré, versei, könyvei, cserkésznaplók és a kiállítás megtisztelő „vendége”, a rendalapító Kalazanci Szent József ereklyéje is.

A megnyitón több alkalommal hallható volt archív hangfelvételről a költő is, amint verseit mondja – írta Toldi Éva.

Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír