Slachta Margit-évforduló: emlékmisét tartanak vízkeresztkor

2014. január 5. vasárnap, 12:03

Halálának negyvenedik évfordulóján a remetekertvárosi Szentlélek-templomban vízkereszt napján a 18 órakor kezdődő szentmise keretében adnak hálát az Úrnak Margit testvérért. A mise után megkoszorúzzák a templom falán elhelyezett emléktáblát.

Margit testvér a „boldog békeidőkben” született, középosztálybeli családban. Tanári diplomát szerzett, majd megismerkedett a katolikus nőmozgalommal. Belépett az alakuló Missziótársulatba, ahol 26 évesen a külső munka irányítója lett. Az első világháborút követő összeomlás, a forradalom és a Tanácsköztársaság után termelőszövetkezeti keretek között éltette tovább a Missziótársulatot. A nőmozgalom kretében tovább lépett a politikai jogok képviselete felé: 1920-ban, 36 évesen az ország első női parlamenti képviselője lett.

1923-ban a Missziótársulat főnöknője új szabályzat bevezetése mellett döntött, mellyel az addigi életvitelt, küldetést alapvetően megváltoztatta. Margit és 40 nővér – közöttük noviciák és jelöltek – úgy döntöttek, hogy az eredeti szellemben akarnak tovább élni. Hatalmas nehézségek árán, nélkülözés közepette 1923. május 12-én megalapították a Szociális Testvérek Társaságát, nem sejtve még, hogy egy nemzetközi szervezet alapjait rakják le.

Elkezdődött a belső építkezés. Az egyházközségi munkák mellett a testvérek részt vettek a szociális munkában megyei, városi és járási szinten, 1937-ben megalapították a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol szociális munkát tanítottak keresztény alapokon. A nővérek vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. A nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére Slachta Margit létrehozott egy politikai pártot: a Keresztény Női Tábort. A Szentlélek Úristen tiszteletének terjesztésére pedig megalapították a Szentlélek Szövetséget.

Margit testvér az 1930 és 1932 közötti két évet leszámítva – amikor az angyalföldi városi törvényhatósági bizottság tagja volt – négy évtizeden át, 1963-ig irányította a Társaságot. S nemcsak irányította, hanem kibontakoztatta a szociális, szentlelkes karizma lelki útját, s ennek az útnak a hitelességét bizonyítja Salkaházi Sára testvér vértanúsága és 2006-os boldoggá avatása.

A Margit testvér által kijelölt út nem más, mint egészen mély kontemplációból fakadó tevékeny szeretet az élet minden területén. 

A második világháború alatt Slachta Margit és a Társaság teljes erejével szemben állt az uralkodó ideológiákkal. Az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szerveztek, hogy a keresztény értékrend erőteljes közvetítésével ellensúlyozzák a hitleri propagandát.

Slachta Margit számtalan petíciót, föliratot, közbenjárást írt és terjesztett a hatóságok elé. 1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok védelmében. A katolikus konvertiták 1939-ben létrehozták érdekvédelmi szervüket, a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, melynek társelnöke lett, és felszólalt a zsidók érdekében.

1941 telén a kőrösmezei deportálás ellen tiltakozott, 1942 tavaszán pedig, amikor a szlovákiai deportálásokról befutottak az első hírek a Magyar Szent Kereszt Egyesülethez, Slachta Margit személyesen győződött meg a tragikus helyzetről. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a teljes zsidótalanítást, Margit testvér Rómába utazott, és 1943. március 11-ére sikerült kieszközölnie a pápai kihallgatást, melynek eredményeként XII. Pius pápa utasította a hét szlovákiai püspököt, hogy tiltakozzanak az államelnöknél és a minisztereknél, valamint elrendelte, hogy Szlovákia összes templomában tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel. Mindezek eredményeként a deportálás elmaradt.

Keresztény hite, humánuma életveszélyt is vállaló embermentő munkára sarkallta Slachta Margitot. A szociális testvérek mintegy ezer zsidót mentettek meg. Ennek a munkának lett vértanúja Boldog Salkaházi Sára testvér.

1945 elején Slachta Margit visszatért a politikai közéletbe. Az 1945. évi nemzetgyűlésen gyakran felszólalt a határokon kívül rekedt magyarság és a kis nemzetek jogaival, a családi élettel, a nemzet erkölcsösségének védelmével kapcsolatosan. A politikai élet balra csúszásával azonban mind lehetetlenebbé vált politikusi pályája. Az 1947. október 28-án mondott beszédét külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették (bírálta a Szovjetuniót és Jugoszláviát), s október 30-án a mentelmi bizottság javaslatára hatvan napra kizárták az országgyűlésből.  Az 1947-es választásokon viszont a Keresztény Női Tábor programjával jutott mandátumhoz.

Az 1945 és 1948 közötti parlamenti felszólalásai többségében a jogelviség, a jogbiztonság és jogrend kérdésével foglalkoztak. Ezek biztosítását csak a Szent István-i államrend fennmaradásában látta, ezért is emelt szót az 1946. január 31-én elfogadott köztársasági törvény ellen. Az államforma eldöntését – Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan – egy békekötés utáni népszavazásra bízta volna. Prófétai tisztánlátással mondta el a Parlamentben, hogyan fog a Nyugat reagálni az államforma változtatásra.

1946-ban sürgette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a Vatikánnal. 1947. április 16-án elmondott nagyívű beszédében pedig a vallásos nevelésért emelt szót

1948-ban szenvedélyesen ellenezte az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslatot. Miután a képviselők végül törvényre emelték az iskolák államosítását, az ülést bezáró Himnusz éneklésekor ő tüntetően ülve maradt. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kizárta a törvényhozásból.

Letartóztatástól tartva 1949 januárjától a domonkos nővérek zárdájában rejtőzött. Még beadta indulási kérelmét az 1949. évi választásokon, de azt az illetékesek elutasították. A választás napján, május 15-én megjelent az urnáknál, kockára téve személyes szabadságát.

1949. június 22-ről 23-ára virradó éjjel két szociális testvérrel együtt Ausztriába, s onnan szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba távozott. 1952-ig Amerikában és Európában próbált minden követ megmozgatni a vasfüggöny mögöttiek érdekében.

Nem térhett többé haza. Húsz évig az egyesült államokbeli Buffalóban élt az ottani testvérközösségben, szellemi képességei lassan megfogyatkoztak, de aki találkozott vele, átélhette, hogy ez a kiüresedés a húsvéti misztérium, minden helyzetben áradt belőle a szeretet és az imádság szelleme.    

Slachta Margit élete a nagy ellentétek, a sikerek és sikertelenségek sorozata volt. A siker nem kábította el, a sikertelenség nem verte le. Mi tartotta meg? Az alapeszmény, melyet mindig, minden körülmények között hirdetett, mondott, cselekedett, alkalmazott: a természetessé vált természetfölöttiség. Lélekben és igazságban  válaszolt az idők jeleire, a történelmi helyzetekre.

A kegyelem egyik nagy csodája, hogy minden más értelmet és értéket nyer itt a Földön, mint amit természetes szempontból jelentene. Hitünk meglátja az élet és történelem láthatatlan irányítóját és észreveszi annak terveit. Ekkor látjuk, hogy ami kívülről megszégyenülés, az belülről mérhetetlen dicsőség az örökkévalóság fényében. Ez az igazak vigasztalása: „midőn magadat elenyészettnek véled, föltámadsz, mint a hajnali csillag.” (Jób, 11:17)

Slachta Margit 1974 január 6-án halt meg. Ezt a napot a Szociális Testvérek közössége az alapító napjaként ünnepli. S a tények mutatják, hogy Slachta Margit életének van gyümölcse, élő kövekből is épül a Szentlélek hajléka az emberek között. Él a közösség, ugyanazzal a Szentlélekre hagyatkozó bizalommal élte túl a negyven év diktatúráját, és akar ma is az új evangelizáció eszköze lenni: ma hazánkban ez az egyik legnagyobb női szerzetes közösség. Ezért is adnak hálát a rend tagjai a Szentlélek-templomban, mely Slachta Margit kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült.

Szociális Testvérek Társasága/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-ne-feljunk-talalkozni-krisztussal-az-idegenekben-es-migransokban
Ferenc pápa: Ne féljünk találkozni Krisztussal az idegenekben és a migránsokban!

Február 15-én délután maga a Szentatya nyitotta meg szentmisével a „Félelemtől mentesek” című háromnapos találkozót Sacrofanóban, amelyet az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) „Bevándorlók” nevű alapítványa, az olasz karitász és az Astalli Központ szervezett.

08:57
erdo-peter-nagyszeru-lenne-ha-az-eucharisztikus-kongresszust-boldogga-avatas-is-kiserhetne
Erdő Péter: Nagyszerű lenne, ha az Eucharisztikus Kongresszust boldoggá avatás is kísérhetné

Bizakodni lehet, hogy Mindszenty József bíboros boldoggáavatási eljárása újabb lépést tesz a 2020-as magyarországi Eucharisztikus Kongresszusig Erdő Péter bíboros, prímás szerint, aki vatikáni tanácskozásai végén Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról is nyilatkozott február 15-én MTI-nek.

2019. február 15. péntek