De a túl sok só és a túl sok fény fölösleges, sőt káros, mert nem lehet az ételt elsózni, és nem lehet az embert túlzott fénnyel elvakítani. Sóból és világosságból annyi kell, hogy az élet élhetőbb legyen, azok számára is, akik talán nem is gondolnak Krisztusra, vagy arra, hogy a keresztényeknek köszönhetik ezt a lakhatóbb világot.
Ha só és világosság vagyunk, akkor a nem hívő emberek természetesnek veszik, hogy a világ élhetőbb, olyannyira, hogy nem is keresik az okát, sőt éppen a keresztényeket akarják félreállítani, mert kerékkötői a fejlődésnek. A só és a világosság akkor vehető észre, ha hiányzik. Tegyük élhetőbbé egymás életét, merje mindenki észrevenni, hogy Krisztus a világ alapja. Merjünk elveszni sóként és világosságként a másik életében. Ezáltal a másik ember is bátorságot kap mások életének megízesítéséhez és megvilágításához.
Sánta János