
A Müncheni Bajor Állami Levéltár Titkos Házilevéltárából – Gisela bajor hercegné majd fia, Georg herceg gyűjteményéből – származó alkotást az augusztus 11-én 10 órakor nyíló kiállításon láthatja először a nagyközönség.
Székely Bertalan (1835–1910) alkotásán a gyermek Imre, a kazula (a ma koronázó palástként ismert egykori miseruha) – a szentek, anyja és apja között Imrét is ábrázoló – szegélyének egyik részletéről kérdezi anyját, aki kedvesen magyaráz neki. A kép az anyai szeretet és nevelés együttes bemutatására törekszik, és külön érdekessége, hogy ezek egyike sem szerepel Szent Imre legendájában, hisz abban csupán Szent István és Szent Gellért oktatói tevékenységéről olvashatunk. A leheletfinom akvarell a Szent Imre 1000 éve kiállítás alkalmából látható először Magyarországon.
A székesfehérvári kiállítás másik, eddig csak magángyűjteményben látható érdekessége Vaszary János (1867–1939): Szent Imre (1895) olajfestménye. A kutatás számára eddig ismeretlen kép Vaszary János festői pályájának induló szakaszához kapcsolódik. A festmény eredeti rendeltetési helye a Győr vármegyei Szerecseny római katolikus iskolája volt, amelynek egyetlen tanterme egyben kápolnául is szolgált.
Az Árpád-házi Szent Imre kultuszát bemutató nemzetközi tárlatot Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum nyugalmazott igazgatója nyitja meg augusztus 11-én 10 órakor. A székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum (Városház tér 4.) kiállítása november 11-ig látogatható keddtől szombatig 10-től 18 óráig, vasárnap 14-től 18 óráig.
Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír