A veszprémi püspökség e kiváltságlevele által Szent István király kijelölte az egyházmegye határait, és birtokokat adományozott neki. Az ezeréves keresztény Magyarország e fontos dokumentumát Sólyban, feltehetőleg az eredetileg katolikus, ma református templomban aláírva, négy vár megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága alá. Az okiratban együtt említik Pest, Pilis (Fejér), Veszprém és Kolon (Zala) megyék, valamint a Veszprémi püspökség nevét; illetőleg négy települést: Fehérvárt, Kolont, Veszprémet és Visegrádot.
Az ezer évvel ezelőtti királyi okirat a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a magyar közigazgatás alapegységei, a megyék története az államalapítás időszakára nyúlik vissza.
*
Május 23-án, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel – aláírásának színhelyén, Sólyban – az érsekség és a négy megye rendezésében, millenniumi rendezvénysorozattal emlékeznek az okirat kiadására.
Fejér, Pest, Veszprém és Zala megye az Árpád-kori templomban tartandó istentisztelet után ünnepi közgyűlést tart. Emlékurnát helyeznek el a templomban, majd a négy megyei elnök emlékfát ültet a templomkertben. Az ünnepi rendezvényt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök nyitja meg; ünnepi köszöntőt mond Márfi Gyula veszprémi érsek. Ezt követően Hermann István, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója bemutatja az ezeréves királyi oklevelet.
Egész nap kulturális műsorokkal – fotókiállítással, képzőművészeti és helytörténeti tárlattal, hadtörténeti és fegyverbemutatóval, ősi magyar jurták bemutatójával és népzenei műsorral – várják az érdeklődőket.
Magyar Kurír