
„Ezek a hivatások már a mi egyházmegyénkből jöttek, a legelárvultabb vidékek kérnek újból és újból papokat, hogy a közösségeknek vezetője legyen” – folytatta a püspök. A papra nagy szükség van, különösen ezen a vidéken. Ebben az esztendőben még három papot szentel a főpásztor.
Az egyik fiatal Zalából való, Sajni Balázs. Egy faluból és egy jó közösségből, ahonnan egy év alatt, két papot is „kiimádkoztak”. Balázs igazi miklósfai, kiskora óta ministráns, azóta készült a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd a veszprémi Boldog Gizella Hittudományi Főiskolán tanult. Édesapja már a mennyből figyelte a papszentelést, édesanyja, nagymamája és húga jelen lehetett az ünnepi eseményen.
Bognár Tamás, a másik fiatal somogyi, Marcaliban született, Tapsonyban nevelkedett. Édesanyja vegyész, édesapja pedagógus és van egy öccse. Kiskora óta jár templomba, már ekkor tudta, hogy pap lesz. A közéspiskolát a kaposvári Nagyboldogasszony Katolikus Iskolában végezte, majd ő is a veszprémi Boldog Gizella Hittudományi Főiskola növendéke lett. Zongorázni tanult, majd kántori oklevelet is szerzett. Jelmondata:„…váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel.” (Mik 6,8)
A papszentelésre sokan eljöttek Somogyból és Zalából, zsúfolásig megtöltötték a templomot. A püspök azzal küldte a most felszentelteket, hogy Jézus lelkületével közeledjenek az emberekhez. Sok munkájuk lesz, sokszor sikertelenségük, Jézus sorsát fogják átélni az elárvult falvakban és vidékeken. Munkájuk bőségesen lesz, mert a jó pap, bárhol is van megtalálja azt a feladatot, amit a Gondviselés általa akar végrehajtani.
Kiss Iván/Magyar Kurír