A Soproni Katolikus Konvent múltja, jelene és jövője

A közel négyszáz éves Soproni Katolikus Konvent nagyon fontos és jelentős feladatot látott el a történelem folyamán a Magyar Katolikus Egyház életében. Soproni katolikus céhek alapították és teremtették meg létrehozásának anyagi feltételeit. Kezdetben, amikor Sopron városában egyetlen plébánia működött, tulajdonképpen a Konvent volt a plébánia képviselőtestülete. Feladata volt a soproni katolikus hívek adományaiból gyarapodó helyi egyházközség vagyonának kezelése, de emellett a város életében a konvent képviselte az egyházat és védte a támadásoktól. Tehát történelmi küldetést teljesített a Soproni Katolikus Konvent az elmúlt évszázadokban. Hálával gondolunk mindazokra, akik ezen idő alatt áldozatot hoztak a Soproni Katolikus Konvent által a katolikus egyházért, de a jelenben is szeretnénk kifejezésre juttatni köszönetünket a Konvent Elnökének és minden tagjának a Konventben végzett minden áldozatos munkájáért.
Azonban sok és jelentős változás következett be mind az egyházban, mind a közéletben. Új plébániák létesültek Sopronban, s a zsinat után megjelent az új Egyházi Törvénykönyv is. Ez tette szükségessé azt a megújítási próbálkozást, amelynek eredménye lett az 1999. évben jóváhagyott, megújult Konvent Alapszabály, mellyel a soproni egyházközségek, így az ősi városplébánia is gazdaságilag önállóvá váltak, és a Konvent feladata maradt a temető és néhány ingatlan gondozása. Mára viszont az idő további változása, illetve az új egyetemes egyházjognak való sürgető megfelelés követelménye lett a Soproni Katolikus Konvent, illetve a soproni plébániák helyzetének teljes rendezése. Az Egyházi Törvénykönyv a következőképpen fogalmaz: „A plébánia a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora.” (CIC 515. kánon.) A plébániai képviselőtestületek működéséről szóló Magyarországi Egyházközségek Képviselőtestületi Szabályzata 2.1 pontban így fogalmaz: „Az egyházközségi képviselőtestület a plébánia … tanácsa, amely – megfelelő szervezetei útján betölti a plébániai pasztorális tanács és a plébániai gazdasági tanács feladatait, amit az egyetemes egyházjog ajánl, illetve előír.”
Ezen okokból kifolyólag Pápai Lajos megyéspüspök úr 2004. március 19. napjától kezdődő hatállyal megszüntette a Soproni Katolikus Konvent önálló, egyházi jogi személyiségét, jogutódjául pedig kijelölte a soproni Szentlélekről és Szent Mihály főangyalról nevezett Városplébániát. Így ettől a határnaptól kezdődően a Soproni Katolikus Konvent teljes körű jogutódja a „Szentlélekről és Szent Mihály főangyalról nevezett Városplébánia-Soproni Katolikus Konvent”.

A Győri Egyházmegyei Hatóság Sajtóközleménye/MK