Spányi Antal püspök találkozója a Székesfehérvári Egyházmegye kispapjaival

A találkozó zsolozsmával kezdődött, amelyet a kispapok személyes tanulmányi beszámolói követtek. A főpásztor a találkozó elején hangsúlyozta: szeretné tovább erősíteni azt az őszinte és bizalomteli kapcsolatot, amelynek jellemeznie kell a püspök és papjai kapcsolatát. Szeretné, ha a kispapok fiúi bizalommal továbbra is bátran fordulnának hozzá olyan ügyekben, amelyhez főpásztori iránymutatás vagy segítség szükséges.

Spányi Antal beszélt a püspök felelősségéről a papnövendékek vonatkozásában, mely felelősség megmutatkozik az értük mondott mindennapi imában, a felvételről és az elbocsátásról szóló döntésben és a helyes lelkiség formálódásának segítésében. Ugyanakkor beszélt a kispapok felelősségéről, amely a becsületes helytállásban, az elöljárók tiszteletében, az összefogásban és kölcsönös segítségnyújtásban is testet ölt. Mint mondta: semmiféle tekintélyrombolás nem építi az egyházias lelkületet. A szemináriumi élet szabályai és az azt képviselő elöljárók közös célja, hogy a kispapban növekedjék az a jó, amit Krisztus megkezdett benne az egyház szolgálatára.

A főpásztor hangsúlyozottan kérte kispapjait, hogy gondosan kerüljék el a negatív beállítottság csapdáját és a mindent elemésztő cinizmust, mert ezeken az utakon csak elégedetlenség és boldogtalanság terem. „Keressétek a jót!” – jelölte meg a püspök a lelkület helyes irányát. Egy papnövendéknek és papnak úgy kell élnie mindennapi életét, hogy mindenkiben és mindenben a jót keresi és látja meg. Nem dugja fejét homokba a valós rosszal szemben, de Isten akaratát és a szolgálat lehetőségét keresi, hogy a jóval le tudja győzni a rosszat magában és környezetében is. Tiszta papi életutakat kell kiformálni, amit csak jóra törekvő tiszta akarattal és jellemmel lehet megvalósítani.

A jó papi lelkület jellemezője, hogy krisztusi; azaz kész a szolgálatra, az áldozatkészségre, arra figyel mit tud adni másoknak, és nem azt tartja számon, hogy mit kap másoktól. Az egyházmegyés lelkület pedig a sajátságos részegyház lelki hagyományainak megismeréséből és megbecsüléséből áll; mint Szent István, Prohászka Ottokár, Kaszap István vagy Bogner Mária Margit szellemi-lelki kincsei.

Spányi Antal részletesen ismertette az egyházmegye idei lelki programjait: a Prohászka-év és az engesztelő imaév kiemelt eseményeit, amelyekre meghívta a kispapokat, és felhívta figyelmüket azokra a lehetőségekre, amelyekkel már most be tudnak kapcsolódni az egyházmegye lelki építésébe.

A püspöki tájékoztató után a főpásztor mindenkinek lehetőséget adott, hogy személyes élményeiről és tapasztalatairól beszámoljon, illetve az aktuális kérdések kerültek megbeszélésre. Az Úrangyala elimádkozása után a főpásztor közös ebéden látta vendégül a papnövendékeket, majd személyes beszélgetésre adott lehetőséget dolgozószobájában.

A találkozó végeztével mindenki úgy érezte és értékelte, hogy nagyon jó és hasznos volt együtt lenni. Igény merült fel arra, hogy legyen rendszeresen ismétlődő ez a találkozás a félév végén, amely valóban erősíti az őszinte, bizalommal teli kapcsolatot.

Ugrits Tamás/www.szfvar.katolikus.hu/Magyar Kurír