…Spányi Antalt Prohászka időszerűségéről

– Miért időszerű ma Prohászka?
– A Székesfehérvári Egyházmegye komolyan és elmélyülten foglalkozik Prohászka életművével. Létrehoztunk egy tudományos munkacsoportot, akik elkötelezetten és valóban a tudományos igényesség szintjén igyekeznek feldolgozni azt a hihetetlen gazdag életművet, amelyet Prohászka Ottokár hagyott maga után. Ehhez a munkához sok idegen nyelvet kell tudni, ismerni kell Prohászka korának szellemi törekvéseit, ismerni kell azokat, akikkel a püspök napi levelezésben volt, és ismerni kell az ő lelkiségét, amellyel mint természettudós, mint filozófus, mint teológus megközelítette az emberek kérdéseit, problémáit, és választ keresett rájuk.

De nemcsak az egyes emberek nehézségeire, problémáira, hanem a korának a kérdéseire is válaszolni akart. Előre mutatóan keresett kiutat. Ez az előremutatás neki annyira sikerült, hogy kortársai sokszor meg sem értették, így került egy időre három írása is egyházi indexre. Mégis, a II. Vatikáni Zsinat tanításában visszacsengenek azok az utak, azok a gondolatok, amelyeket ő már próbált megfogalmazni, s amelyeket fontosnak látott.

Prohászka működésében, ami elsősorban tudományos tevékenység, egy nagyon elkötelezett szociális apostol életét látjuk. Nem zárkózott be a püspöki palota viszonylagos védettségébe, és kényelmességébe. Nem elégedett meg azzal, hogy ő maga szigorú, puritán, egyszerű életet folytatott, hanem igyekezett segíteni a társadalmi feszültségeken, megoldást találni a szegénység kérdésére, és lehetőségeket keresni a szegénység miatt reménytelenül hátrányos helyzetbe került családok megsegítésére. Ez önmagában is olyan területe Prohászka életművének, amire nekünk is fontos odafigyelni, hiszen mi is látjuk, hogy milyen veszedelmes gyorsaságban távolodik egymástól a gazdagok és a szegények életformája, és milyen nagy számban szegényednek el emberek, hiszen ma már milliószámra a létminimum alatt élnek Magyarországon. Ha Prohászkára tekintünk, törekvései, eredményei a mai kor embere számára is nagyon fontosak.

Számomra különösen kedves az ő életében, hogy egy kivételes ívű pályát futott be, és a szellemi élet csodálatos csúcsait járta be. Ez csak keveseknek adatik meg. Mégis meg tudott maradni lelkipásztornak, és tudott időt szakítani arra, hogy lelkivezető, gyóntató, az emberek igazi pásztora legyen. Ez is egy fontos és szimpatikus vonása Prohászkának.

– Hogyan lehet a stílusukban eléggé korhoz kötött Prohászka-műveket közelebb hozni a ma emberéhez?
– Prohászka kétségtelenül egy sajátos kor nyelvén írt, amit nem lehet tőle rossznéven venni, hiszen elsősorban azoknak az embereknek írt. Mind sok ezer oldalra tehető írásai, mind a szerteágazó figyelem a természettudományos, filozófiai, teológiai, szociológiai vonatkozásokra, bizony nehézzé teszik az olvasását. Viszont Prohászka gondolatainak az értékeit elő kell bányászni, fel kell mutatni, és közkinccsé kell tenni az emberek számára. Azt hiszem, nem lehet arra számítani, hogy Prohászkát egyszerre elkezdik olvasni az emberek. Egy hatalmas, „sok méteres” életművet az emberek nem fognak a polcukra tenni, módjuk sincsen rá.

De a hamarosan megjelenő CD-ROM (Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái), amely Prohászka műveit tartalmazza, kiegészítve azokkal a tanulmányokkal, amelyek az utóbbi 10–15 évben születtek, s amelyeken keresztül meg tudjuk érteni az ő gondolatait, úgy gondolom, nagy segítség lesz Prohászka ismertségének az elérésében. A CD rengeteg fényképet is tartalmazni fog, s így azt a kort bizonyos vonatkozásaiban jobban be tudja majd mutatni.

MK