A spanyol és portugál nyelvterület egyházi lapszemléje

Andalúziában 1933 óta nem maradtak el a nagycsütörtöki és nagypénteki körmenetek

Az időjárás 1933 óta nem szólt bele a nagyheti rendezvényekbe, írta még április 21-én, csütörtökön a konzervatív ABC sevillai kiadása, de az előrejelzések miatt a körmenetben résztvevő testvériségek (Hermandades) ezúttal nagycsütörtökön és nagypénteken is úgy határoztak, hogy nem tartják meg a hagyományos körmeneteket. A meteorológiai szolgálat ugyanis kitartó esőket, sőt zivatarokat jelzett előre, ezért az egyesületek és a templomok azzal kárpótolták a csalódott híveket, hogy a tervezett körmenetek idejére megnyitották templomaik kapuit. Akik pedig így sem tudtak volna részt venni az egyházi szertartásokon, de voltak megfelelő technikai eszközeik, azoknak azt javasolták, hogy az ABC sevillai kiadásában és a helyi digitális televízióján kövessék az egyenes közvetítést.

Egy olasz neuroradiológus szerint az ima fejleszti az agyműködést

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) átvette azt a hírt, amely szerint az olasz doktornő, Adriana Gini kifejtette véleményét az ima agyra gyakorolt kedvező hatásáról. A neuroradiológus a fiatalokról és a digitális korszak kommunikációjáról tartott multimédiás római fórumon szólalt meg. Gini még április 14-én az Ateneo Pontificio Regina Apostolorum keretében elmondta, hogy a csend gyakorlása, akárcsak az ima és a meditáció az agynak azon területeit fejleszti, amelyek a türelmet és az emberbaráti oldalt erősíti. A fórumot egyébként a Kultúra Pápai Tanácsa támogatta, és mintegy válasz volt a Szentatyának még tavaly novemberben a tanács testületéhez intézett felhívására. Gini továbbá hangsúlyozta, hogy „ha a kisgyermekek nyugodt és interaktív légkörben, szerető szülők körében, a barátok közt és a tevékeny életet élve nőnek fel, akkor ezek olyan elemeket képviselnek később, amelyek az agy megfelelő működését segítik elő, tehát képesek elérni az érzelmi egyensúlyt, otthonosan mozognak majd a társas életben és a nagylelkűek lesznek”.

Az IPSOS húsvéti „ajándéka” a katolikus és a hívő világnak

A portugál katolikus hírügynökség (Agencia Ecclesia) is részletesen foglalkozott csütörtökön az Ipsos közvélemény-kutató iroda 24 országra kiterjedő felmérésével. A hírügynökség különösen azért tért ki részletesen a kapott eredményekre, mert értelmezése szerint a felméréssel ki akarták hangsúlyozni az Istenben hívők vagy más felsőbb lényt követők számának jelentős csökkenését. Összesen mintegy 19 ezer személyt kerestek meg például a hagyományosan keresztény, de most válságba került három országban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. Ezen országokon kívül még az olyan, gazdaságilag felemelkedő országokban is jártak, mint Brazília, Oroszország vagy India, de a harmadik világ olyan óriását sem hagyták ki, mint Az Ipsos munkatársa, Carlos Liz nyilatkozott az Agencia Ecclesiának, és közölte, arra akarták felhívni a figyelmet, hogy jelenleg mi zajlik a világban és a társadalmakban, és milyen veszélyek fenyegetik. Tudniillik a vizsgálatból kiderült, hogy Portugáliát olyan országok veszik körül, amelyek korábban kulturális téren követendő példáknak számítottak, de gyorsuló ütemben hanyatlanak. És az eredményekből a portugál egyház is okulhat – mondta az Ipsosnak a kutató, aki egyébként a fogyasztói szokások és a közvélemény-kutatás szakértője. Március másodika és 14. között három kérdést tettek föl ezekben az országokban: hisznek-e Istenben vagy más felsőbbrendű lény létezésében, a túlvilági életben, és az emberi élet eredetével kapcsolatos véleményükre is rákérdeztek. Az Ipsost még 1975-ben alapították, jelenleg több mint 9 ezer munkatársat foglalkoztat a világ 64 országában.

II. János Pál pápa eredetileg lengyel szent nevét vette volna föl

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) megtudta Marco Tosattitól, az olasz La Stampa vatikáni szakértőjétől, hogy 1978 októberében Karol Wojtyla megválasztásakor eredetileg a lengyel védőszent, Szaniszló nevét vette volna föl, de végül megmaradt a római hagyományoknál. Wojtyla így akart megemlékezni hazájáról, de aztán a II. János Pál nevet választotta, hogy egyszerre három elődjére is utaljon új neve: XXIII. Jánosra, VI: Pálra és I. János Pálra. Tosatti tudomása szerint II. János Pál megválasztásakor már 11 nyelvet beszélt, a latinon kívül lengyelül, szlovákul, ukránul, oroszul, olaszul, franciául, spanyolul, portugálul, németül és angolul. Ennek ellenére valahányszor egy újabb országot keresett fel, mindig megtanult néhány szót azon a nyelven.

Magyar Kurír

(st)