Spanyolország, a lelkiségi szuperhatalom

Kitekintő – 2013. május 24., péntek | 9:39

Vajon mi lehet az Ibériai-félsziget titka, hogy ilyen sok szentet adott a világnak, sőt ennyi lelkiségi mozgalom kiindulópontja vagy hazája? Ezt a kérdést boncolgatta a spanyol konzervatív ABC, de terjedelem hiányában sem mélyedt el az okok kutatásában, jobb híján inkább csak a nem kevés „szereplő” felsorolására szorítkozott.

Az argentin Ferenc pápa március közepi megválasztása ékesszólóan bizonyítja, hogy csak a spanyol (baszk) Loyolai Szent Ignác által még majd 500 éve, hivatalosan 1540-ben alapított jezsuita rend mintegy kilencezer nővérrel vagy testvérrel járul hozzá az Ige hirdetéséhez a világban, és nemcsak Spanyolországban. Jorge Mario Bergogliót tehát lelki testvérnek is tekinti a cikk szerzője, Juan Vicente Boo, hiszen akárcsak a többi ibériai alapítású – domonkos, jezsuita, kegyes, sarutlan karmelita és claretiánus stb. - rend, Loyolai Szent Ignácé (1491-1556) is az Ibériai-félsziget királyságaiból indult térítő vagy gyógyító útjára, hogy csak a legnevezetesebbeket említsük közülük. Mindenképpen meg kell említenünk Szent Ignác kor- és rendtársát, a navarrai (és hozzá hasonlóan szintén spanyol-baszk) Xavéri Szent Ferencet (1506-1552), akit az ABC szerzője Szent Pál után a katolikus egyház újabb nagy térítőjének tart, hiszen miután eljutott Japánba, végül Kína kapujában érte utol a halál.

A spanyol királyság szentjei olyan nagy hatást gyakoroltak például II. Boldog János Pálra, hogy Keresztes Szent János (1542-1591) kedvéért megtanult spanyolul – amikor Lengyelország német megszállása idején egy kőbányában és egy vegyi üzemben dolgozott Krakkóban -, hogy megértse a nagy misztikus költőt. XVI. Benedek is nagy érdeklődéssel fordult a félsziget felé, mert a nyugalmazott pápa érdeklődését is különösen a XVI. századi misztikusok keltették fel. Mindkét pápa elzarándokolt Santiago de Compostelába - a néhai Boldog II. János Pál és XVI. Benedek is többször járt már az Ibériai-félszigeten. A galíciai zarándokhelyre egyre több nem hívő is elmegy - és először csak puszta kíváncsiságból.

Kihagyhatatlan a jelenkorra is ható két legkiemelkedőbb laikus lelkiségi mozgalom, az Opus Dei, amelyet Josemaría Escrivá de Balaguer alapított még 1928-ban, amely ma már több mint 90 ezer tagot mondhat magának az egész világon, 98 százalékuk pedig laikus házaspár. Napjainkban kap egyre nagyobb szerepet Kiko Argüello Neokatekumenális Útja, amely már 106 országban működik.

Még hosszan lehetne sorolni a spanyolországi hit hőseit, a vallásos irányzatokat, és kiemelkedő képviselőiket, de csak külön kötetben lehetne érdemben kifejteni tevékenységüket, akkor is csak a lényeget.

Magyar Kurír

(st)

#lelkiségi mozgalmak #szentek és boldogok