A Stephanus-díj kitüntetettje 2008-ban: Rónay László

Író, irodalomtörténész, kritikus. 1937. augusztus 16-án született Budapesten. Radnóti Kornélia tanár és Rónay György író fia. 1955-ben érettségizett a budapesti piarista gimnáziumban. 1962-ben szerzett diplomát az ELTE magyar-latin szakán. 1970-ig a bicskei általános iskolában tanított, majd 3 évig a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa. 1973–1990-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, osztályvezetője s A magyar irodalom története 1945–1975 című kézikönyv segédszerkesztője, majd szerkesztője. 1978-tól kandidátus, 1989-ben a tudomány doktora. 1990-től az ELTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékének professzora, s ezzel egyidőben, 1999-ig az Új Ember katolikus hetilap főszerkesztője. Jelenleg az ELTE professzor emeritusa s a Vigilia folyóirat Szerkesztő Bizottságának tagja. Fő kutatási területe a huszadik század magyar irodalma, ennek spirituális vonulata, utóbbi két évtizedben főként a katolikus próza és líra. E tárgykörökben több mint ezer cikke, tanulmánya, kritikája jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban.

Három gyermeke van. Ágnes a Pázmány Péter Tudományegyetem, Krisztina a Mustármag középiskola tanára. Tamás fia újságíró, XVI. Benedek és XXIII. János életírója. Felesége Dr. Lukács Judit tüdő-bel szakorvos

Publikációk

Önálló kötetek

1. Az Ezüstkor nemzedéke (Tanulmányok), 1967.
2. Thurzó Gábor (Monográfia), 1974.
3. Hűséges sáfárok (Tanulmányok), 1975.
4. Kosztolányi Dezső (Monográfia),1977.
5. Devecseri Gábor alkotásai és vallomásai tükrében (Tanulmányok), 1979.
6. Szabálytalan arcképek (Tanulmányok), 1982
7. Képes Géza (Monográfia), 1983.
8. Tersánszky Józsi Jenő (Monográfia), 1983.
9. Hajrá Felhegy! (Regény) Szent István Társulat, 1983.
10. „Ki volt ez a varázsló?” Koszotlányi Dezső vallomások és emlékezések tükrében, 1985.
11. „Tudják-e, ki vagyok?” Tersánszky Józsi Jenő vallomások és emlékezések tükrében, 1988.
12. Márai Sándor (Monográfia) 1990, 2005.
13. Társunk az irodalom (Tanulmányok), 1990.
14. Erkölcs és irodalom A magyar irodalom rövid története. 1993, 2005.
15. A Magyar Katolikus Egyház története 1939-ben (1–3.), 1995.
16. Irodalom a középiskolák 3. osztálya számára, 1995.
17. Mítosz és emlékezet (Tanulmányok), 1997.
18. Mécs László (Monográfia), 1997.
19. Sík Sándor (Monográfia), 2000.
20. Isten nem halt meg. A 20. századi magyar spirituális líra. Szent István Társulat, 2002.
21. Felhegyi legendák (Regény) Szent István Társulat, 2002.
22. Unokáim könyve (Regény), 2002.
23. Lélek és szó (Tanulmányok), 2004.
24. Utak a Felhegyről (Regény) Szent István Társulat, 2004.
25. Növekvő unokáim (Regény), 2005.
26. A katolikus irodalomszemlélet 1890–1920 (Tanulmányok), 2007.

Fontosabb gyűjteményes és szerkesztett kötetek

1. Innen és túl. Versek az Istenkereső emberről (Dékány Endrével és Lukács Lászlóval), 1984.
2. Virrasztók. A Vigilia 50 éve (Lukács Lászlóval), 1985.
3. Dsida Jenő: Út a kálváriára. Válogatott versek és prózai írások (Csiszér Alajossal és Pomogáts Bélával), 1985.
4. A magyar irodalom története 1945–1975 (Béládi Miklóssal), 1986.
5. A nyugati magyar irodalom 1945 után (Béládi Miklóssal és Pomogáts Bélával), 1986.
6. Öröktűz. Elbeszélések az Istenkereső emberről (Lukács Lászlóval és Pomogáts Bélával), 1986.
7. Két dióhéj. Nyugateurópai és tengerentúli magyar prózaírók (Berkes Erzsébettel), 1987.
8. Sík Sándor válogatott művei (versek, lelkiségi és pedagógiai írások), 1989.
9. Sík Sándor: Kereszténység és irodalom. Válogatott prózai írások, 1990.

Díjak, kitüntetések

1985: Bölöni-díj
1987: Irodalmi nívódíj
1990: Az év könyve-díj
1992: József Attila-díj
1997: Pro Ecclesia Hungaiae
Magyar Köztársaság Kiskeresztje
Arany János-díj
2008: Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje
Stephanus-díj

Magyar Kurír