…Sümegi Józsefet, a pécsi Egyháztörténeti Bizottság elnökét Janus Pannonius újratemetéséről

– Hogyan bukkantak rá Janus Pannonius földi maradványaira, és mivel bizonyítható, hogy az ő csontjait találták meg? Miért gondoltak arra, hogy ünnepélyes körülmények között temetik őt újra?
– II. János Pál pápa 1991-es pécsi látogatása előtt nem sokkal fűtéskorszerűsítést végeztek a bazilika altemplomában. A munka során egy észak-déli irányú árkot húztak az altemplom nyugati oldalán, és itt több sírra is bukkantak. A 6. számú sírnál a régészek érdekes dolgokat figyelhettek meg, ugyanis a csontváz alatt szurkos nyomokat találtak, s az itt eltemetett halott II. Pál pápa egy ólombulláját tartotta a kezében. A régészekben már akkor felmerült, hogy valószínűleg Janus Pannonius egykori pécsi püspök csontjait találták meg, ugyanis Bonfinitől és más történeti leírásokból jól ismert, hogy a püspököt halála után először a Zágráb melletti pálos kolostorban, Medveváron temették el, majd néhány év múlva egy szurkos koporsóban szállították Pécsre. Az antropológiai, majd a patológiai vizsgálat már egyértelműen bizonyította, hogy ezek egy fiatal felnőtt férfi csontjai, sőt, bizonyos tünetekből betegségeire is lehetett következtetni. Csontjai például elég mészhiányosak voltak, ezenkívül különböző gyulladások nyomait találták meg – így mellhártyagyulladás és ízületi gyulladások –, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a szervezetben komoly, az egész szervezetre kiterjedő gyulladási folyamat zajlott le, s ez a tüdőbajra vezethető vissza, s Janus Pannonius verseiből tudjuk, hogy tüdőbetegségben szenvedett. Ezt követte 2007-ben egy németországi DNS-vizsgálat, amely a tuberkulózis tekintetében pozitív volt, s ezzel bebizonyosodott, hogy valóban a humanista költő és püspök csontjait találták meg 1991-ben.

Az újratemetésére egyébként az adta az apropót, hogy a Pécsi Egyházmegye fennállásának 1000. évfordulójára készülünk, s ez az esemény szervesen illeszkedik az ünnepségsorozatba.

– Ugyanoda temetik, ahol megtalálták, vagy más sírhelyet kap?
– Janus Pannonius már eredetileg is díszsírhelyen nyugodott, a püspöki oltár alatt. A koporsót a régi sírhoz egészen közel, de nem a földben, hanem a bazilikát átépíttető Dulánszky Nándor püspök mellett a falban helyezzük el.

– Hogyan zajlott a felravatalozás?
– Ezt a szertartást a temetési szertartáskönyv alapján Mayer Mihály püspök végezte, a bazilika teljesen megtelt hívekkel. Ezt követően pedig rózsafüzért imádkoztak, majd zsolozsma és szentmise volt. Ezenkívül a Janus Pannonius Gimnázium készített irodalmi-zenés összeállítást a költő emlékére. A ravatal előtt igen sokan tették tiszteletüket, egymást váltják a csoportok, köztük rengeteg iskolás.

– A mandulafaültetés egyházmegyei projekt?
– Nem, ez a Janus Pannonius Múzeum kezdeményezése: összesen 500 mandulafát ültetnek el Pécs különböző pontjain. Az ültetés ma kezdődött a püspöki kertben, ahol Mayer Mihály ültetett mandulafákat, majd október 21-én folytatódik a város különböző pontjain.

– Kiket várnak a temetési szentmisére?
– A szentmisét Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, a Pécsi Egyházmegye metropolita érseke mutatja be. Rajta kívül még nyolc magyar püspököt is várunk, de Horvátországból is több püspök érkezik, köztük a gyakovói érsek, valamint a varasdi és a pozsegai püspök is. Az állami méltóságok közül itt lesz Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A délelőtti konferencián részt vesz Hiller István oktatási miniszter. Püspök atya természetesen megyei közgyűlési elnököket és polgármestereket is meghívott a szertartásra.

Neumayer Katalin/Magyar Kurír