Szabadság és szabadosság – 2007. március 13.

Hazai – 2007. március 13., kedd | 0:07

Jézus azokat nevezi szabadnak, akik hisznek az ő tanításában. Az ember egyik legfurcsább tulajdonsága a szabad akarat. Szabadság-eszméktől hangos a világ, mégis oly kevés az igazán szabad ember. Sokak tudatában összekeveredik a szabadság és a szabadosság.

Ha túlzottan evilági értékeknek kötelezzük el magunkat, akkor nem vagyunk szabadok. Ezt követi az a fázis, hogy a szabadság hiánya lázadást szül mindenféle normális elkötelezettség ellen, s ezután már mindent önkényesen értelmez az ember. Azok a fiatalok, akik eleve ilyen önkényes világba születnek bele, nem is tudnak különbséget tenni szabadság és szabadosság között, pedig a szabadság nagy érték, a szabadosság súlyos hiány.

Ma azért van annyi szabados ember, mert a szabadságnak csak az egyik oldaláról beszélnek. Arról, hogy legyünk mentesek minden megkötöttségtől. Pedig beszélni kellene a szabadság kényelmetlenebb oldaláról is, arról, hogy szabadon elkötelezzük magunkat a szabadság forrásának, Istennek. E nélkül nem működik a szabad akarat. Csak nyűglődünk, és forgunk önmagunk körül. Jézus megváltott bennünket, ezt úgy is mondhatjuk, hogy felszabadított a hiteles isten- és emberszeretetre. A szabadság nem cél, hanem eszköz, amit jól kell használnunk.

Sánta János