Száz éve szentelték fel a munkácsi Szent Márton-székesegyházat

A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye 2004. augusztus 7. és 2005. szeptember 24. között ünnepli a munkácsi Szent Márton-székesegyház építésének és felszentelésének 100. évfordulóját. Ez a két dátum az alapkőletételt és a templomszentelést, azaz a centenárium kezdetét és végét jelzi. Az egyházmegye egy ünnepségsorozattal állít méltó emléket ennek az eseménynek. Erdő Péter bíboros, prímás ma kezdődő látogatása ennek az ünnepségsorozatnak a része. Az egyházmegye vendégei voltak eddig: Marian Jaworski, Ukrajna bíborosa (ő nyitotta meg a centenáriumot az alapkőletétel 100. évfordulóján), Schönberger Jenő szatmári megyés püspök (Szent Márton napi búcsún), Ivan Jurkovic Ukrajna apostoli nunciusa (Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén).

A Szent Márton-székesegyház építésének története

Valószínűleg már a XIII. században állt itt templom, ugyanis a munkácsi lelkészség 1333. évi pápai tized lajstromában a kivételes parochiák közt szerepel. Erzsébet királyné pedig 1376-ban megengedte, hogy Munkács hivatalos pecsétjének címere a templom védőszentjét, Szent Mártont ábrázolja. Az eredeti templom az évszázadok folyamán számtalanszor volt kitéve a háborúk pusztításának, s az azt követő javítások és felújítások miatt teljesen elvesztette eredeti alakját. Már a 14. században átalakították, a 15. században pedig felújították. A protestantizmus térhódítása idején a protestánsok kezébe került a templom, s kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1688-ig ők használták, amikor is visszakerült a katolikusok birtokába. Munkácsi tartózkodásai alkalmával II. Rákóczi Ferenc is gyakran eljárt ide misékre.

1711-ben a munkácsi uradalom a koronára szállt. A kincstár azonban a szükséges javításokat nem végeztette el, s a templom falai omladozni kezdtek. 1725-ben Behmer Antal ezredes, császári és királyi várparancsnok nagyjából kijavíttatta a templomot. 1728-ban a munkácsi uradalom a gróf Schönborn család birtokába jutott. Gróf Schönborn Ervin Jenő idejében, 1746-ban a templom megújult, erős pillérekre támasztott új boltozatot kapott. 1754-ben új tornyot építettek. 1762-ben villám ütött a toronyba, s azt jelentősen megrongálta. 1773-ban ismét a toronyba sújtott a villám. A toronynak zsindellyel fedett teteje 1804-ben, 1828-ban és 1854-ben is ki volt javítva. 1800-ban készült el a nagy oltár, s az oltárkép, mely Szent Mártont ábrázolja.

A templom a javítások és felújítások ellenére a 19. században egyre rosszabb állapotba került. Közben felvetődött egy másik probléma is. A templom a népesség növekedésével egyre szűkösebb lett. 1861-ben a plébános egyik levelében azt írja, hogy nagyobb ünnepek alkalmával a hívek többsége a templom falain kívülre szorul. Ez a két ok játszott közre abban, hogy felvetődött egy új templom építésének gondolata.

Az új templom felépítésével kapcsolatban az első jelentős esemény 1896. január 1-jén történt. Gróf Schönborn Buchheim Ervin a munkácsi plébánoshoz írt levelében 10 000 koronát ajánlott fel a munkácsi templom újjáépítésére. Az új templom felszentelésére – amely 1905 szeptemberében volt – azonban még kilenc évet kellett várni. Pedig ekkor a régi templom boltozata a repedések miatt már több helyen alá volt támasztva. A kilencévi huzavonának több oka volt. Nehezen dőlt el, hogy milyen is legyen az új templom. Több terv is készült. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a régi templom műemlék, ezért csak bizonyos feltételek mellett lehet lebontani. Az adományok is nehezen gyűltek, de nem az adakozókedv hiányzott, inkább az összeg volt hatalmas. Az új templom felépítéséhez 150 000 koronára volt szükség. Hatalmas vállalkozás volt ez.

A hosszadalmas előkészületek után végre 1904. április 6-án, a húsvéti ünnepek elmúltával Wagner Márton vállalkozó hozzákezdett a régi templom lebontásához. A bontást a torony kupolájával kezdték, majd a templom déli hajójához ragasztott kápolnát bontották le. A toronyból levett három harangot ideiglenesen a temetőben helyezték el. Volt egy negyedik, repedt harang is, mely a Nemzeti Múzeumba került. Érdekes, hogy bár a templom a repedezések miatt belül meg volt támasztva, lebontása mégis nehezen ment és hat hétig tartott.

A régi templomnak megmaradt a szentélye. Eredetileg arról volt szó, hogy beépítik az új templomba, de később megváltozott a terv, s az új templomot különálló, a régi templom szentélyétől független épületként építették fel. A szentélyt később rendbe hozták, és Szent József tiszteletére kápolnaként használták, illetve használják ma is. A templomépítés tehát nehezen indult, az előkészületek évekig tartottak, s közvetlenül az építkezés megkezdése előtt is adódtak még problémák. A régi templomot már bontották, amikor az új templomnak még mindig nem volt kész a tervrajza. Czigler Győző budapesti műépítész ugyanis új terven dolgozott, hogy a régi templom szentélyét megmentse. Nagyjából akkor érkeztek meg Budapestről a tervek, amikor befejeződtek a bontási munkálatok.

Ettől a pillanattól kezdve az építkezés gyors ütemben, akadálytalanul haladt. Röpke másfél hónap alatt kiemeltek 1740 köbméter földet, elvégeztek majd 1500 köbméter alap- és kriptafalazást, és egy újabb hónap elteltével, augusztus elején már mindenütt 3-4 méter magasan álltak a falak. Ekkor, 1904. augusztus 7-én volt az ünnepélyes alapkőletétel.

Katolikus püspökség Kárpátalján

II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság területén alapította meg a munkácsi egyházmegyét a római katolikus hívek számára. Első megyés püspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. Az ünnepélyes beiktatás, és az egyházmegyei rangra emelés kihirdetése 2002. szeptember 27-én volt a munkácsi Szent Márton székesegyházban. Az ünnepségen 12 püspök vett részt, köztük a Szentszék képviselője, a lembergi metropolita-érsek, a Debrecen-nyíregyházi megyés püspök, a munkácsi bizánci szertartású segédpüspökök, valamint az ukrajnai latin egyházmegyék püspökei.

Az újonnan létrehozott munkácsi püspökség története hovatartozás szempontjából mozgalmas és változatos volt. A 16. századig a Szent István által alapított erdélyi püspökséghez tartozott, 1346-tól az egri egyházmegye, 1804-tôl az önálló szatmári katolikus püspökség része volt. 1944 után Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a szatmári egyházmegyét négy részre darabolták: Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt. 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság, 2002. március 27-én II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte.

Az új egyházmegyét egyben alárendelte a lembergi érseki tartománynak. A munkácsi püspökség 12800 km2 területen fekszik, összlakossága 1205000, ebből 70000 római katolikus, nemzetiségi szempontból többségében magyar, illetve német, szlovák, ukrán. A három főesperességbe tömörülő 49 plébániából 23 betöltött, 26 oldallagosan ellátott. Az egyházmegyében 28 pap működik, de csak 11 helyi születésű.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye Sajtóiroda/MK