Száz éve született Kurkó Alajos

Kilencéves korában édesapjuk meghalt, édesanyjuk nehéz körülmények között nevelte nyolc gyermekét. Taníttatni egyiket sem tudta. Alajost Csíkszeredába, egy Rancz nevű családhoz adta szabómesterséget tanulni, pedig a fiú felsőbb iskolába vágyott: pap akart lenni.

Miután kitanulta a szabó mesterséget, Csíksomlyón jelentkezett a barátoknál, és kérte felvételét, mert életüket példának tekintette. Felvették, majd a kolozsvári központba küldték. A háború alatt sorkatona lett. A szerzeteseket, papokat, papnövendékeket egészségügyi szolgálatra rendelték a kolozsvári Damjanich kaszárnyába, a helyőrségi kórházba. 1944 őszén az oroszok és a románok bevonulása miatt parancsot kaptak a kórház menekítésére. Így került Kurkó Alajos Németországba, ahonnan Rómába ment, jelentkezett a  ferences szerzetesrendnél, és szabóként élt közötük néhány évig.

Folyamatosan kérvényezte rendfőnökeinél, hogy engedjék továbbtanulni, de a szabályzat ezt nem tette lehetővé, ezért 1957-ben elhagyta a rendet. Innsbruckba került, a menekültek számára felállított magyar gimnáziumba. Leérettségizett, majd beiratkozott a bécsi Pázmány Péter Teológiai Főiskolára. Ötvenéves korában, 1964. június 28-án szentelték pappá. Továbbra is képezte magát, 1972-ben egyházjogból doktorált. A cím megszerzése után Genovába helyezték, az érsekség mellett működő egyházi törvényszéknél lett ügyvéd. Lelkiismeretes munkájával kiérdemelte a pápai prelátusi címet.

A második világháború után 25 évig nem térhetett haza, mert ellenségnek tekintették. Mivel Ceauşescu a Vatikán diplomatáit hosszú éveken át nem engedte be Romániába, Kurkó Alajos összekötő szerepet vállalt a Szentszék és a Gyulafehérvári Püspökség között. Csak 1966 után látogathatott haza Erdélybe. Jelentős anyagi támogatással segítette ebben az időszakban szülőfaluja egyházközségét: melegítőberendezést, harangot küldött, adományokkal segítette a zárda építését. Sokféle módon támogatta az erdélyi papokat is.

1997-ben halt meg Genovában. Június 11-én, Úrnapján helyezték örök nyugalomra a genovai papi otthon temetőjében.

romkat.ro/Magyar Kurír