Száz ikont állítanak ki Szegeden

Az szentmisére meghívást kapott a szegedi görögkatolikus egyházközség Szaplonczay Miklós parókus vezetésével. A liturgián az egyházközség énekkara énekel.

Az ünnepi alkalomra a tarjánvárosi templomot ikonokkal díszítik fel: tíz szegedi és környékbeli ikonfestő összesen mintegy száz ikonját állítják ki. A szentmisére a hívek elvihetik otthonról a magánáhítat képeit, s ezeket a liturgia végén a püspök megszenteli.

A kiállított ikonokat április 21-től 27-ig, hétköznapokon 17.30 és 19 óra között tekinthetik majd meg az érdeklődők.

Az ünnepi liturgiát megelőző pénteken, április 19-én, a tarjánvárosi plébánia közösségi házában ikonfestést tanítanak gyerekeknek 18 órától.

Az ikon görög eredetű szó, jelentése: kép, képmás. Elsősorban a keleti egyházak szentképeit értjük ikonon, különösen az ortodox egyház és az abból kivált, Rómával egyesült bizánci rítusú görögkatolikus egyház liturgikus képeit. Ezek a képek általában meg vannak szentelve és a keleti egyházak spiritualitásában rendkívüli szerepet játszanak.

Az ikonok célja Isten és szentjei tiszteletének tudatosítása, valamint az ábrázolt személy és a szentkép előtt imádkozó személy közötti kapcsolatteremtés. Az ikonok ezért a keleti egyházakban nem műtárgyak, és nem is dekorációk.

Az ikonfestészet évszázados hagyományokra tekint vissza. A festőnek a festés közben szemlélődő imát kell végeznie. Bizonyos hagyományok szerint az első ikont (Hodigitria Istenszülő Mária) Szent Lukács festette.

Évszázadok óta alig változott az ábrázolási mód, s ez az állandóság vonatkozik a festés technikájára és tartalmára is.

Magyar Kurír