Századok üzenete Máriavölgyben

Kitekintő – 2005. október 10., hétfő | 14:31

Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából már hagyományosan búcsút tartanak a Pozsony melletti Máriavölgyben. Idén sem volt ez másképp: október 8-án, szombaton számos egyházközségből – a Csallóközből, Mátyusföldről, a palóc vidékről, Zoboraljáról – érkeztek zarándokok, hívek és lelkipásztorok, hogy együtt imádkozzanak ezen a kedvelt búcsújáró helyen.

A festői szépségű völgyben Herdics György c. apát, a Remény főszerkesztője köszöntötte a szentmise főcelebránsát és szónokát, Bartal Károly Tamás jászóvári apátot, az oltártestvéreket és a híveket. Köszöntőjében elmondta, hogy az ősi zarándokhelyet Nagy Lajos királyunk is meglátogatta – nagy Mária-tisztelő lévén –, és 1377-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta. Templomot és kolostort építtetett itt számukra. Évszázadok óta ide jár hívő népünk, hogy a Boldogságos Szűz Mária oltalmát, közbenjárását kérje, és kifejezze háláját.

A szentmise szónoka prédikációjában kifejtette: Századok üzenetét érezzük e helyen. A Kárpát-medencében testvérnemzet nélkül vagyunk, egyedüli össze- és megtartó erő számunkra a kereszténység. Szent István király ezt felismerte, s az ég felé nyújtotta koronáját, annak ajánlva népét, aki „áldottabb minden asszonynál”.

Üzenete számunkra világos: a Szűzanya a biztos pont, mert ő nem néz le minket, nem tekint kisebbségnek. Mária hűséges Jézushoz. De vajon mi hogyan viselkedünk? Hogyan éljük meg az Evangélium igazságát? Ha magunkba tekintünk, mindnyájunknak be kell vallanunk, hogy nem vagyunk méltók Isten megbocsátó irgalmára. Térjünk vissza égi Édesanyánkhoz, kérjünk bocsánatot Fiá-tól, és kezdjünk új életet – zárta prédikációját Bartal Károly Tamás apát.

A szabadtéri szentmise a pápai, a magyar himnusszal és a Boldogasszony Anyánk kezdetű énekkel fejeződött be.

Bertha Éva/MK