
Az alkotót értékközpontúság jellemzi, világképének alappillérei istenhite, természet- és emberszeretete. Munkásságának jelentős részét szakrális munkái teszik ki, ezek között is a legjelentősebbek a keresztutak, hangzott el a megnyitón. 
Simon Attila, a manufaktúra vezérigazgatója köszöntötte a művészt, aki ma is aktív, életerős, jövőben gondolkodó. Búza Barna csaknem száz Krisztus-szobrot faragott. Többek között megtalálhatók keresztútjai a salzburgi minoritáknál, a sümegi ferences kegytemplomban. Szakrális munkái közül kiemelkedik a székesfehérvári Prohászka-templomban a Jó Pásztor főoltár-szobor, és a templom diófa keresztútja. Első jelentős
munkája a háború után a Budavári Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor restaurálása volt.
A tárlaton látható Házi oltár című műve, mely 1958-ban készült porcelánból, a művész Herendnek tervezte. Mádl Ferenc köztársasági elnökként az ezredfordulón ezt az alkotást vitte II. János Pál pápának ajándékképpen a Vatikánba. A herendi manufaktúrához mintegy ötvenéves tervezői kapcsolat fűzi Búza Barnát, mondta a kiállítás megnyitójában a művész családjának régi jó barátja, Béres József, a népszerű Béres-cseppek feltalálójának fia.
A tárlaton faragott keresztutak, kisplasztikák láthatók, valamint Szent István-, Szent László-szobrok, nemzeti nagyságaink – Rákóczi, Balassi Bálint, Esze Tamás, Petőfi – portréi, s egy gyönyörű Patrona Hungariae-ábrázolás, valamint számos háborús témát feldolgozó megrendítő alkotás.
Toldi Éva/Magyar Kurír