Szeged és a jezsuiták

Megszentelt élet – 2005. július 30., szombat | 16:44

A magyar jezsuita rendtartomány az 1920-as években kötelezte el magát Szeged és az akkor a várost környező tanyavilág népének szolgálatára. A jezsuita P. Bús Jakab Szeged buzgó apostola volt. 1920-ban év végi szentbeszédében úgy fellelkesítette Szeged hívő népét, hogy az 1879-i árvíz idején tett fogadalmat magukra vállalták, és 1930-ra befejezték a Fogadalmi Templom felépítését, amely azóta is Szeged városának büszkesége.

Miután a jezsuitákat elűzték Szegedről, P. Bús itt maradt. Földi maradványa ma is a Dóm kriptájában várja a föltámadást. A jezsuita rend 1930-ban vállalta az Egyházmegyeközi Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet vezetését és tanárokkal való ellátását. Szegeden alapította meg saját Hittudományi Főiskoláját is. Az akkor megnyílt szegedi egyetem kérte a jezsuitákat, hogy vállalják el az egyetem hittudományi fakultásának vezetését. Külsõ körülmények akadályozták meg a kérelem teljesítését.

Szegeden indította el 1935-ben P. Kerkai Jenő két civil munkatársával a KALOT mozgalmat. P. Bíró, az akkori tartományfőnök, a harmincas években Innsbruckhoz hasonló nagyszabású kulturális intézetet akart Szegeden felállítani a keleti, főképp az ázsiai kultúrák tanulmányozására s a velük való dialógus kialakítására.

Szeged hitéletének fellendítésében a jezsuiták komoly érdemeket szereztek. Először a Rókusi templomban, majd 1921-től kezdődően a saját Gyöngy utcai (ma Dáni utca) kápolnájukban működtek, amelyben korszerű városi lelkipásztorkodást folytattak; a városon kívül pedig misszionálták a tanyavilágot is. P. Bús, az első házfőnök s munkatársai megalapították a férfiak, a nők, az egyetemi hallgatók és hallgatónők, tanítónők és iparos ifjak kongregációját, megszervezték a Szívszövetséget, a szegénygondozást, az alföldi katolikus nagygyűléseket, a szentkúti zarándoklatot, a tanyai lelkigondozást, lelkigyakorlatokat és missziókat tartottak, elindították a Katolikus Ébredés című lapot stb.

Kezdettől fogva terjesztették a Jézus Szíve tiszteletet, és pesti mintára megszervezték a szegedi Jézus Szíve körmenetet is. A körmenet a jezsuita kápolnából, majd a 6 évig tartó építkezés után 1936-ban felépült Szent József templomból indult ki. 1933-tól a püspök határozott kívánságára a körmenet a Fogadalmi templom elé vonult, ahol az ünnepi beszédeket tartották. Sokak szerint Szegeden semmi sem volt képes akkora tömeget megmozgatni, mint a Jézus Szíve körmenet, amelynek létszáma 1947-ben már elérte a húszezret is. Ugyanannyi volt 1949-ben is, annak ellenére, hogy a plébániák a körmenetet megelőző délelőtt hamis pecséttel ellátott, a körmenetet lemondó levelet kaptak, amit a templomban fel is olvastak, sőt az újságok, hamisított püspöki aláírással és pecséttel ellátott értesítést közöltek, hogy délután a körmenet elmarad. Mi több – nem tudni milyen véletlenség folytán — áramszünet miatt, telefonösszeköttetés sem volt.

P. Ádám János SJ/MK

A jezsuiták szegedi jelenlétéről bővebben olvashat a

www.egyhazforum.hu/kiadvanyok/cikkek/2002_07_04.htm weboldalon.