„Szégyenkezés nélkül élni egykor és ma”

Komoly érdeklődés kíséri a Meeting területén kívül, a városközpontban Exempla címmel megrendezett tárlatot, amelynek alcíme: „Az antik újjászületése az olasz művészetben – II. Frigyestől Andrea Pisano-ig”. A reneszánsz korabeli műalkotások közül számos darab most tekinthető meg először nyilvánosan.

További kiállítások: „Portugália a felfedezések korában”, „Nem halok meg, ha megölnek is” – Guareschi életéről; „Mérni a végtelen utáni vágyat? – az élet minősége” – az egészségügyről, „A szabadságot keresve ,amely oly’ értékes…” – a börtönök világáról, „Keresztény emlékek Ciprus törökök által megszállt területén – egy folyamatos pusztítás szempontjai és következményei”; „Atmoszféra – valóság és mítosz a klímaváltozás kapcsán”, „A Bábeli-tornyot keresve”, „Amikor a szépség felragyog” a közkedvelt olasz költőről, Leopardiról.

Nem csak az államból él az iskola

Nagy érdeklődést váltott ki az oktatásügy témájában tartott kerekasztal-beszélgetés Mariapia Garavaglia szenátor és Mariastella Gelmini oktatási miniszter részvételével. A miniszter asszony kijelentette, kell legyen bátorságunk a nevelés kockázatának vállalására, ahogyan azt Don Giussani felvázolta, utalva a CL alapítójának művére, amelynek címe „A nevelés kockázata”.

Az „Igazságosság és emberi jogok” témában tartott előadáson többek között részt vett Mary Ann Glendon, az Egyesült Államok szentszéki nagykövete és; Joseph H. H. Weiler, a Meeting immár állandó előadója, a New York-i Egyetem professzora, az Európai Parlament jogi bizottságának tagja, az Európa Parlament által kiadott emberi szabadságjogok nyilatkozatának egyik megalkotója is.

A nagykövet asszony idézte XVI. Benedek pápa 2008. április 18-án, az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédét, amelyben üdvözölte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint egy olyan fejlődés eredményét, amely a jogalkotás és a társadalmi élet középpontjába az embert helyezi. Ugyanakkor állást foglalt Nyilatkozat alapjainak újraértelmezési törekvéseivel szemben.

Weiler szerint a nyugati ember, az emberi jogokat a civilizált világ alapvető értékének tekinti, ugyanakkor hangsúlyozta a Biblia nem beszél jogokról, csak Isten előtti felelősségről.

„Főszereplőnek lenni az információ-átadásban”

A kerekasztal-beszélgetés az újságírók felelősségéről szólt. Az olasz sajtó képviselői megegyeztek abban, hogy az újságíró nem ura a híreknek, csak továbbadója.  Információ van bőven, reálisan felelősen közvetíteni a valóságot, ez az igazi feladat.

Marco Bersanelli asztrofizikus tanúságtételében természettudományos érvékkel és személyes tapasztalatai alapján mutatta fel, hogy bár az ember a mérhető szempontok alapján, egy kis pont, azaz semmi a világmindenségben, mégis hordozza a végtelent.

Giulio Andreotti örökös szenátor, egykori kormányfő az olasz alkotmány 60.évfordulója kapcsán ült a hallgatóság elé egy asztalhoz Giulio Tremonti jelenlegi gazdasági- és pénzügyminiszterrel. Tremonti kapcsolódva az előtte elhangzottakhoz kijelentette: „Andreotti Olaszország történetének két korszakát végig küzdötte, s mi készen állunk a harmadikra!”

„A jelen és a múlt arca és élete”

Az idei találkozónak ötféle állandó, naponta ismétlődő programja van, amelyek, mintegy sorozatot alkotnak. Ezekben mutatkozik meg – a szervezők szándéka szerint – a jelen és a múlt főszereplőinek arca és élete. A címek: „Lehet így élni”; „Egy kávé valakivel…”; „Történetek a világból”; „Meghívás olvasásra”; „Bevezetés a zenehallgatásba”.

A Rimini találkozón sok országból vesznek részt, részben az előadások és kiállítások tematikája szerint. Ebben az esztendőben különösen nagy létszámban vannak jelen oroszok, litvánok, ukránok, csehek, japánok, brazilok, portugálok és afrikaiak. Az előadásokon angolra és a nagy világnyelvekre szinkrontolmácsolás van, a kiállításokon idegen nyelvű vezetést is lehet kérni.

Az évtizedes hagyományoknak megfelelően Magyarországról is voltak látogatók, mintegy tizenöt fő.
A negyedik nap estéjén szent liturgiát mutatott be a bizánci rítus szerint Padre Scalfi, a tavaly 50 éves Russia Christiana (Keresztény Oroszország) alapítója.

Varga János