Székely Krisztus-keresztek Veszprémben

A feszületek eligazodást nyújtanak a térben, s hosszú szárukkal az ég felé mutatnak. Egy-egy faluközösség fohászát vésték beléjük. Az éjjel-nappal megélhetéséért küzdő székely ember keresztet állított a határban, hogy védje, oltalmazza a verejtéke árán gyarapodó termést; s keresztet állított a faluban az utcák szélén, hogy őrködjön békéje és nyugalma fölött. Számára a kereszt a világ egzisztenciális középpontja, melyen az isteni Üdvözítő megváltott mindnyájunkat – mondta ismertetőjében Limbacher Gábor néprajzkutató, akinek gyűjtéséből származik a reprezentatív tárlat anyagának nagy része.

Általában iskolázatlan helyi mesterek művei alkotják a kiállítás tárgyait a XIX–XX. század fordulójáról, ám a természetes egyszerűség mégis nagy erővel tör fel belőlük. Láthatók például Kászonjakabfalvának a múló idő jegyeit magukon viselő megragadó alkotásai. Némely ábrázolás Jézust mint az új Ádámot mutatja. A szőkefalvi feszület Jézust az Örök Napként ábrázolja. A zabolai oltár fájdalmas Krisztusa a szenvedés eszközeit láttatja. Sepsikilyén középkori templomfreskóin is előtűnik Jézus tövissel való megkoronázása, közelében a közbenjárva oltalmazó köpönyeges Madonnával, s egyik falfestménye az ítélő, pantokrátor Krisztust ábrázolja. Síkkozmás egykori szárnyasoltárának megmaradt csúcsíves tagozatán pedig a feltámadó Krisztust láthatjuk.

A kiállítás egyúttal Veszprém és Székelyföld, a Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum testvérkapcsolatának is jele. A tárlat részeként két feszületet, viharvert korpuszt a veszprémi múzeum műtárgyvédelmi központja restaurált. A megnyitón Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke örömének adott hangot, s megköszönte a veszprémiek segítségét.

A kiállítás pünkösdig várja a látogatókat.

Toldi Éva/Magyar Kurír