Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje

Spányi Antal bevezetőjében köszöntötte a szentmisén megjelent paptestvéreket, közéleti személyiségeket, a lovagrendek és képviselőtestület tagjait, az egyházmegye intézményeinek vezetőit és a híveket. A főpásztor szentbeszédében megemlékezett Nagyboldogasszony napjáról. A dogmát csak 1950-ben hirdette ki XII. Piusz pápa, de az egyház a tanítást kezdetektől elfogadta igaznak, hiszen már Szent István idején kiemelt ünnepként emlékeztek meg Mária mennybevételéről.

Első királyunk 1038-ban a halála előtti napon Mária pártfogásába ajánlotta országát, népét, koronáját. Így lett Magyarország Mária országa, azaz Regnum Marianum, népe pedig Mária népe. 1777-es alapításakor a Székesfehérvári Egyházmegye védőszentje a Mennybe felvett Mária lett.

„A keresztény ember szemét rá emelve tudja, mit jelent Isten akarata szerint élni. Példáján látja mindazt megvalósulni, aminek megélésére maga is törekedik, amit neki is élni kell, ha lelkiismerete szerint akar cselekedni. Látja benne azt, aki ismeri Isten akaratát, mert figyel rá, aki engedelmeskedik, mert kedve telik az istenes életben, és aki másokra is szeretettel figyel, mert a másikban nem vetélytársat, hanem testvért, Isten gyermekét látja. Ennek a Máriának oltalmában él és hal a hívő magyar ember csaknem egy évezrede” – fogalmazott beszédében Spányi Antal püspök.

A főpásztor hangsúlyozta: „A hívő ember ma is Máriára tekinthet, a Napba öltözött Asszonyra, Magyarok Nagyasszonyára és arra a tanításra, mely Fiától jött, és melynek legkiválóbb megélője ő maga volt.” Építsük az utánunk jövő nemzedékeknek a boldog jövőt, keresztény hagyományainkra alapozva.

A szentmise végén Spányi Antal letérdelve a fejereklye és a tabernákulum előtt Mária égi közbenjárását kérte továbbra is, és újra felajánlotta neki országunkat, családjainkat. A kivonulás előtt a papság és a hívek elénekelték a pápai és a magyar himnuszt.

Spányi Antal szentbeszéde, valamint további képek is elérhetőek az egyházmegye honlapján.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír