A székesfehérvári Szent Donát-kápolna búcsúja

Szentbeszédében Spányi Antal püspök megemlékezett arról, hogy a régiek Szent Donát közbenjárását kérték a szőlőtermésért. Kiemelte: mára a szőlőskertek eltűntek a városból, de az ünnep nem ment feledésbe. A szentek tisztelete, az útmenti szobrok, feszületek nem pusztán különlegességek, hanem annak jelei, hogy be akarunk kapcsolódni az egyház életébe, ahogy elődeink, a szentéletű emberek is tették. Vajon tényleg ilyen lelkülettel élünk-e? Adunk-e Istennek időt a mindennapjainkban, adunk-e neki több lehetőséget a heti egy óra vasárnapi misén is túl; engedjük-e, hogy része legyen életünknek; akarjuk-e a benne való megújulást? – tette fel a kérdéseket a székesfehérvári főpásztor. Kövessük mi is a szentek példáját, és éljünk az egyház tanítása szerint, akkor megtaláljuk az örömet és a boldogságot Isten országában – tette hozzá.

A szentmise után Tornyai Gábor plébános szeretetlakomára hívta a jelenlévőket.

A Szent Donát-tisztelet XVIII. századi eredetű. Székesfehérvár-Öreghegyen, a város legmagasabb pontján 1733-ban építettek tiszteletére a kápolnát, a szőlőművelő polgárság kérésére. A rendszerváltást követően újjáépítették a második világháborúban megsemmisült templomot, s felelevenítették az augusztus eleji Donát-búcsúk évszázados hagyományát.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

Képek: Berta Gábor