Széleskörű cserkészösszefogással valósult meg az árvízi emléknap Szegeden

Az előkészítésben és lebonyolításban közel százan dolgoztak hónapokon át – tudtuk meg a szervező csapat értékelő, összegző megbeszélésén.

Egykor soha nem tapasztalt mértékű összefogás építette fel az 1879-es nagyárvízben elpusztult várost, emelt templomot, kifejezve a városlakók jövőbe vetett hitét. Ma cserkészek százai mozdulnak meg, hogy hónapokon át készüljenek a márciusi emléknapra.

A 133 évvel ezelőtti árvíz és öröksége meghatározó Szeged számára. „Van kikről példát venni. A régi eseményekre visszaemlékezve mindig tanulhatunk valamit” – fogalmazott Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke az emléknapon mondott nyitóbeszédében.

A megemlékezést a cserkészek zászlófelvonással és közös imával nyitották meg. Közel 1500 cserkész sorakozott fel a Dóm téren. A cserkészek gazdag programot kínáltak: bemutatkoztak népi kismesterségek, volt bőrözés, só-liszt gyurmázás, gyertyaöntés, nemezelés, kovácsolás, fafaragás, íjászat, ostorcsattogtatás és lovaglás; volt főzőverseny, mesemondó- és bábos előadás. Nagy népszerűségnek örvendett az óriás sakk és élő csocsó. Kitelepült a Dóm térre a Teddy Maci Kórház, hogy a gyerekek betegség nélkül is ismerkedhessenek az egészségüggyel Az árvíz eseményeit idézte fel egy cserkész- és egy árvízi kiállítás és a városismereti vetélkedő. Este a programokat tábortűz zárta.

Az 1879-es árvíz Szeged életének egyik legdrámaibb eseménye. 1879. március 12-én hajnali 2 órakor tört be a víz a városba, és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott. 5458 ház vált az ár martalékává, mindössze 265 épület maradt állva, 60 ezren váltak hajléktalanná. A víz döntő csapást mért a városra, de fejlődését nem törte meg.

1879. március 12-e éjszakáján új időszámítás kezdődött.  „Szeged nem maradt magára. A részvét és a segíteni akarás óriási erőket mozgatott meg” – írta Dusha Béla Az árvízi fogadalom temploma című könyvében. Európa-szerte gyűjtések indultak, Ausztria és Németország segített a legtöbbet. De jött adomány Franciaországból, Oroszországból, Romániából, Szerbiából, Törökországból, Kínából, Japánból, Indiából és Perzsiából is, valamint az amerikai és az afrikai földrészekről is. 1880 és 1883 között Szeged újjáépült. Ekkor alakult ki a mai, modern városszerkezet is, a körutak és sugárutak rendszere. A városlakók jövőbe vetett szilárd hittel építették fel megmenekülésük emlékére a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett Fogadalmi Templomot.

Az Árvízi Emléknap egy egész éves programsorozat részeként valósult meg, amelyet a KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. és a HÁLÓ Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület indított Eunity: közösségi programok szervezése címmel, melyet a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogat.

Magyar Kurír

(té)