Szellemi-lelki központ legyen a kolostor

Ausztriában a plébániák ötven százalékát szerzetespapok látják el. Eközben nem tudnak igazán részt venni a rendi közösségi életben. Sok kolostor nem tudja saját karizmáját élni, annyira lekötik a plébániák ellátásának feladatai – mondja Fürnsinn. Fontos lenne, hogy ne plébániák ellátói legyenek, hanem szellemi-lelki központok szerepét töltsék be a jövőben, és a liturgia mellett a vendégszeretet gyakorlása hangsúlyt kaphasson életükben.

A rendi karizmák élése jelentheti a rendek hozzájárulását az Egyház életéhez Ausztriában – véli Fürnsinn. Minél jobban csökken a papi hivatások száma, annál inkább szükség van arra, hogy szellemi-lelki központok működjenek. Ezek feladatain kell elgondolkodnunk. Egyik járható út, amit sok szerzetesrend már elkezdett: fórumok, beszélgetések indítása. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy azok is otthonra találjanak a kolostorban, akik egyébként nem élnek egyházi életet. Ugyanakkor át kell gondolni azt is, a plébániai lelkipásztorkodás mely területén legyenek aktívak a szerzetesek. Nem akarunk kivonulni a plébániai lelkipásztorkodásból – mondta a Kathpressnek Fürnsinn.

A belső gondokról szólva a Kunigunde Fürst, a Szerzetesnők Elöljárói Konferenciájának elnöke szerint nem szabad, hogy az utánpótlás hiánya megbénítsa az aktivitást. A szerzetesnők száma valóban drámain csökken, a 2005-ös 5000-ről mára 4300-ra. Ezt nehezíti még az átlagéletkor alakulása, a szerzetesnők 65 százaléka 65 év feletti, és mindössze 4 százalékuk 40 alatti. Cordis Feuerstein, az egyesülés főtitkára szerint ebben a helyzetben azt kell megmutatni az elöregedés problémájával szembesülő társadalomnak, miként viszonyulhatunk méltó és konstruktív módon az idősödő emberekhez.

Kathpress/Magyar Kurír