A személyes találkozások visznek előre

Hazai – 2010. május 15., szombat | 9:40

Együtt mutat be ünnepi szentmisét május 29-én Mosonmagyaróváron Pápai Lajos győri megyéspüspök, a kismartoni püspök és a Pozsonyi Érsekség képviselője a magyar vármegyerendszer, és Moson megye ezeréves fennállása alkalmából. Pápai Lajost kérdezte szerkesztőségünk az ezredik évforduló jelentőségéről.

– Miben különleges Moson megye a magyar vármegyerendszeren belül?
– Moson megye meghatározó sajátossága, hogy itt számos nemzetiség élt együtt, sőt a németek, horvátok és zsidók mellett a magyarok kisebbségben voltak. A vármegye egységes egészként működött. Általános gyakorlat volt például – lébényi révén a családunk is megélte ezt – hogy gyerekeket tőlünk Burgenlandba küldtek „német szóra”, onnan hozzánk érkezett burgenlandi gyerek „magyar szóra”. Megtanultuk egymás nyelvét, szinte rokoni kötődés alakult ki a családok között. Ma is tudnunk kell, közös a múltunk, és minden azt mutatja, hogy a jövőt is egymással kell elképzelnünk. Ez pedig építkezést kíván.

– Miben látja az ezredik évforduló jelentőségét?
– Az ezer év viszonylagossá tesz minden ellentétet, melyek alig száz évre mennek vissza. Itt élő közösség volt, a kultúrában is termékenyítően hatott a másik jelenléte. Ma az Európai Unió is az együttműködés kiépítését várja el. Ezért is nagyon fontos minden találkozás.

–Vallási téren milyen volt az itt élő nemzetiségek viszonya?
– Moson megye nemzetiségei döntő többségben katolikusok voltak, mellettük élt egy komolyabb evangélikus kisebbség. Ellentétek köztük egyáltalán nem voltak. A vallás eleve közösséget hoz létre. Az egyház nemzetek feletti és minden nemzetben megtestesül, és egységet teremtő tényező. Ma is ünnepek adnak lehetőséget a közösség megélésére, megerősítésére. Ilyen például a győri Könnyező Szűzanya ünnepe, melyen részt vesznek nagyszámú horvát közösség mellett burgenlandiak és szlovákok is. Így további összekötő kapcsot adnak az együttéléshez.

– Hogyan tud hozzájárulni az egyház a kapcsolat építéséhez?
– A személyes találkozások sokat érnek. Szlovákia és Magyarország Püspöki Karának Állandó Tanácsa évek óta rendszeres találkozókat szervez. Azt tapasztaljuk, hogy előbb-utóbb érünk el eredményeket. A vallási azonosság más problémákban is megoldást ad. Örömteli például, hogy kölcsönösen küldünk egymáshoz kispapokat tanulni. Segít az egymásnál való tanulás, hogy szélesedjen a látókör. A hívek között is megjelennek régi – új találkozási formák. Például a zarándoklatok, így Mátraverebély-szentkút. Érzem a változást és bizalommal tölt el a kapcsolatok erősödése.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír