Személyes válaszokat várnak tőlünk – Udvardy György gondolatai az új evangelizácóról

Hazai – 2012. október 25., csütörtök | 12:10

Keresnem kell a társul szegődés új, talán szokatlan formáit, és folyamatosan tanulom az Egyház tanításának személyes, meggyőző megfogalmazását, hogy az ne csupán sokszor egymásnak is ellentmondó vélekedések halmaza, hanem a bizonyosság legyen – írja az új evangelizációról Udvardy György püspök. Az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke abból a tapasztalatból kiindulva fogalmazta meg gondolatait, amit a pécsi székesegyház előtt időt múlató fiatalokkal kezdeményezett beszélgetések nyújtottak számára.  

Egyházmegyéje papjaihoz és híveihez fordult Udvardy György püspök a XIII. Püspöki Szinódus kapcsán megfogalmazott gondolataival. Üzenetében a püspök arról gondolkodik, miként szólíthatjuk meg, mit mondhatunk azoknak az embereknek, akik távol vannak az Egyháztól, és vélhetően a vallástól is.

A püspöknek feltűnt Pécsett a fiatalok azon tömege, akik a székesegyház előtti hatalmas téren márciustól október végéig szinte minden este több százan összejönnek, ott a templom párkányára letelepedve beszélgetnek, énekelnek, játszanak, néha hangoskodnak, máskor mulatoznak. „Látva őket sokszor a tanácstalanság, olykor a méltatlankodás, de leginkább a felelősség érzése tölt el” – írja Udvardy püspök; majd beszámol arról, miként kezdeményezett velük több alkalommal beszélgetést. Örömmel tapasztalta nyitottságukat, amivel kérdéseit fogadták. A fiatalok szívesen beszéltek tanulmányaikról, lakáskörülményeikről, gondjaikról, örömeikről, kapcsolataikról. Majd ugyanilyen bátran fogalmazták meg kérdéseiket az egyházzal, múltjával, tevékenységével, titkaival kapcsolatban. A diákok hangsúlyozottan a püspök személyes véleményére voltak kíváncsiak, és sok kérdést tettek fel Jézust személyéről, tanításáról. A fiatalok világos és egyértelmú útmutatást kértek a püspöktől. „Nekem már elegem van abból, hogy mindenki csak vélekedéseket mond a kérdéseimre, ha innen nézzük, így van, ha onnan, akkor úgy. Mondja meg már világosan mi a jó, mit csináljak! Tanítson bennünket!” – fogalmazott az egyik diák. A beszélgetések hatására több fiatal elment a püspök elsőpéntekenkénti katekézisére és az azt követő csendes szentségimádásra.

Udvardy György üzenetében megfogalmazza, mennyi mindent megértett ezekből az esti találkozásokból az emberről, az ember igazság, szeretet utáni éhségéről, vágyakozásáról, az Egyház szerepéről, az evangélium embert formáló erejéről, az evangélium hirdetésének módjáról, az új evangelizációról. Felismeréseiből kiemeli: kezdeményezően keresni kell a találkozási lehetőségeket, a társul szegődés új, talán szokatlan formáit. A kérdésekre válaszolva útmutatást kell nyújtani a végső értelemre irányulóan, és az Egyház biztos tanítását személyes erővel, meggyőzően megfogalmazni. Meg kell keresni a megfelelő alkalmakat a tanítás szisztematikus átadására, régi-új vallási megnyilvánulási formákat kell kialakítani, megerősíteni, melyek segítik az embereket az imádságban, a mindennapok megszentelésében, a hit átadásában, a vallásos magatartás kialakításában.

„Tanuljunk közösen!” – hív a püspök, és arra bátorít, hogy megismerjük a másik ember örömeit, gondjait, így érdeklődő lelkülettel és érdeklődő kérdésekkel veszek részt kapcsolatainkban.

Az üzenet teljes szövege a Pécsi Egyházmegye honlapján olvasható.

Magyar Kurír