Személyközpontúság és közösségi szellem

Vasárnap délután négy órakor a Szentatya a paviai egyetemre látogatott, amelynek védőszentje Szent Ágoston és Alexandriai Szent Katalin. Az egyetem, mint arról már hírt adtunk, Szent Ágoston ereklyéinek történetét bemutató kötettel kedveskedett a Szentatyának.

XVI. Benedek pápa a Vatikáni Rádió által is ismertetett beszédében hangsúlyozta, hogy e rövid paviai látogatásából nem maradhatott ki az egyetem, amely már évszázadok óta meghatározza a város arculatát, és amelynek falai között számos kiváló személyiség tanult vagy oktatott (Alessandro Volta, Borromei Szent Károly, Michele Ghislieri, a későbbi V. Szent Piusz pápa). A Szentatya köszöntötte Angiolino Stella rektort, a fakultás tanárait és hallgatóit. Mint mondta, minden egyetemnek van egy vele születetett közösségi hivatása, innen a szó: universitas, vagyis a tanárok és diákok közössége, akik elkötelezetten keresik az igazságot és nagyobb kulturális-szakmai ismeretek megszerzésére törekszenek. A személyközpontúság és a közösségi szellem együttesen meglévő két pólusa adhatja meg az egyetemi tanulmányokhoz való hiteles hozzáállást.

Ebből következően, csak akkor lehet túljutni azon a specifikus széttöredezettségen, amely a tudományágakat jellemzi, ha a személyt helyezzük a középpontba, ha kiemeljük a párbeszédnek és az emberek egymás közti kapcsolatainak értékét. Ily módon vissza lehet állítani a tudás egyetemes távlatát. A tudományágak természetszerűleg a szakosodásra törekszenek, míg az emberi személynek egységre és szintézisre van szüksége – tette hozzá a pápa, majd így folytatta: Nagyon fontos az, hogy a tudományos kutatás meg tudjon nyílni a lét értelmének kérdése előtt. A kutatás az ismeretre irányul, míg a személynek tudásra, „élni tudásra” van szüksége.

A Szentatya még elidőzött Szent Ágoston alakjánál, aki a paviai egyetem társvédőszentje. II. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikájában így ír: „A hippói püspöknek sikerült megalkotnia a filozófiai és teológiai gondolkodás első nagy szintézisét, melyben a görög és latin gondolkodás ismeretei ötvöződtek. A legmagasabb rendű spekulatív tanítás őbenne is meg tudta szilárdítani a tudás nagy egységét, amely a bibliai tanításon alapul” (vö. 40).

XVI. Benedek pápa végül Szent Ágoston közbenjárásáért fohászkodott, hogy a paviai egyetem mindig élen járjon a személy iránti figyelem, a tudományos kutatásban való közösségi szellem, valamint a hit és a kultúra közötti termékeny párbeszéd terén.

* * *

Utazása utolsó állomásaként Benedek pápa a San Pietro in Ciel d'Oro bazilikában Szent Ágoston sírjánál imádkozott, majd a jelenlévőkkel együtt elimádkozta a vecsernyét. Az esti imádság végén mondott beszédében újra átnyújtotta a világnak azt az üzenetet, amely köré első enciklikája is épült: Deus caritas est, az Isten szeretet, s ez a keresztény reménység magja, „az egyház életének lelke”. „Meggyőződésem, hogy korunk emberiségének erre a lényegi üzenetre van szüksége, amely Krisztus Jézusban öltött testet: Isten szeretet. Mindennek ebből kell kiindulnia, és ide kell vezetnie.” 

Ezután arra buzdított mindenkit, de elsősorban a fiatalokat – akik „a sok bennük hordozott kérdéstől nyugtalan szívük várakozására a legigazabb választ Krisztusban találják meg” –, hogy tapasztalják meg életükben ezt az igazságot, amelynek át kell járnia az egész egyház életét.

Az ünnepi vesperás után Benedek pápa visszautazott Rómába.  

Magyar Kurír

Kép: www.papanews.it   

Kép: