Szent Ágoston ereklyéi a Vatikánban

Vatikán: November 11-én csütörtökön este II. János Pál pápa magánkápolnájában fogadta Szent Ágoston ereklyéit, amelyeket első alkalomból hoztak Páviából Rómába, a hippói püspök, filozófus és teológus születésének 1650. évfordulója tiszteletére. Az urna november 15-éig marad az Örök Városban. A fiatalok fáklyás felvonulással köszöntötték az eseményt, körmenetben vonultak a Szent Ágoston-bazilikába, ahol imavirrasztást tartottak. E néhány nap során különböző eseményekkel tisztelegnek az egyházatya, minden idők egyik legnagyobb gondolkodója előtt: eszmecserét tartanak munkásságáról, felolvasnak írásaiból, és imatalálkozók lesznek művészek és politikusok számára.
Szent Ágoston 354. november 13-án született, az észak-afrikai Tagasztéban. Bár édesanyja keresztény szellemben nevelte, sokáig nem keresztelkedett meg. Fiatalkorában kicsapongó életet élt, egy ágyastól fia is született. Kezdettől fogva érdeklődött a metafizika iránt, a filozófiában és az örök bölcsességben kereste és vélte megtalálni az igazi boldogságot. Először a manicheizmus híve volt, de végül csalódottan elfordult tőle, és a szkeptikusokhoz csatlakozott. Milánóban Szent Ambrus prédikációi és az ottani keresztény újplatonikus hatás végül is átsegítették a vallással kapcsolatos nehézségein. Már ekkoriban rendkívül elismert rhétor és gondolkodó volt, nagy jövő előtt állt. Sikeres világi pályafutásának 386 nyarán váratlan megtérése vetett véget. 387-ben Ambrus, Milánó szent érsekének kezéből kapta meg a keresztséget. Hazájába visszatérve 34 éven át Hippo püspöke volt. 430. augusztus 28-án hunyt el. VR/MK