Szent Brigitta – Európa társvédőszentje

A Brigitta név jelentése: ragyogó, fennkölt, erős.

Életét a fennmaradt források alapján ismerjük: Birgitta Birgersdotter 1303-ban született Finstában. Kolostori életre vágyott, ám tizenhárom éves korában férjhez adták. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt; majd nyolc gyermeknek adott életet, akiket nagy gonddal nevelt. Férjével 28 éven keresztül élt boldog házasságban.

Lelki vezetőjének és szentírási tanulmányainak köszönhetően családjában is fontosnak tartotta a hit gyakorlását. Férjével a ferences világi rend szabályai szerint éltek: segítették a rászorulókat, kórházat alapítottak. Korábban gazdagság vette őket körül, ám egy Santiago de Compostela-i zarándoklat után életüket a mértékletesség jegyében folytatták.

Brigitta élete példaértékű a spirituális házaséletre, mely az életszentségre vezethet. Családjában is tanúságot tett a keresztény életvezetésről, megmutatva az embereknek az evangéliumi értékek szerinti házasságot, amely a szeretetre, a gyengédségre, a kölcsönös segítségnyújtásra, a gyermekek közös nevelésére, a világ felé való nyitottságra és szolidaritásra, valamint az Egyház életében való aktív részvételre épül – mondta egy 2010 októberi katekézisében XVI. Benedek pápa.

Férjének halálát követően Brigitta lemondott javairól, s egy ciszterci kolostorba költözött. Ekkor kezdődtek el misztikus látomásai, melyek több fontos téma köré csoportosulnak: így többek között Krisztus szenvedéstörténetéhez, amelyet Brigitta valóban reális formában jelenít meg látomásain keresztül. Több művet írt, melyekben e misztikus élményeiről számol be. Hétkötetes, Revelationes (Látomások) című munkája a svéd középkor egyik legjelentősebb alkotása. Látomásait maga írta le svéd nyelven, s gyóntatói fordították latinra. Írásaiban tisztán vallási tárgyat alig vagy csak formálisan érint, társadalmi vagy politikai kérdéseket annál inkább; drámai hangon, levél formájában szól a földi igazságtalanságokról, ostorozza a világi és egyházi hatalmasságokat, felhívást intéz a gazdagabb országok felé.

Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával. Nem érte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországban a kereszténységnek. Brigitta ma is igen népszerű hazájában: évről-évre méltó módon ünneplik meg emléknapját; számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét.

1349-ben Rómába zarándokolt, hogy részt vegyen az 1350-es jubileumi szentéven, és elismertesse a pápával annak a szerzetesrendnek a szabályzatát, amelyet alapítani kívánt. Rómában apostoli tevékenységet folytatott, számos zarándokhelyre eljutott, így Assisibe is. 1371-ben a Szentföldre is elzarándokolt.

Rómában halt meg 1373. július 23-án. Holttestét szentet megillető tisztelettel szállították hazájába, és Vadstenában helyezték örök nyugalomra, ott ahol az általa alapított ágoston rendi mintára működő Brigitta-rend egyik központi kolostora is található.

Lánya, Katalin – aki a Brigitta által megálmodott kolostori életmódot választotta – elhozta az 1370-ben kelt bullát, amelyben V. Orbán pápa meghagyta Liszköping püspökének, hogy Vadstenában építsen két kolostort. Az építkezést 1371-ben kezdték, azon a területen, amelyet Brigitta ajándékozott birtokaiból a kolostorok számára. Katalin 1375-ben visszatért Rómába, hogy hazája kívánságának megfelelően édesanyja szenttéavatását és a rend szabályzatának jóváhagyását kérje. A regulát az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, majd V. Orbán pápa hagyta jóvá Rómában, meglehetősen sok módosítással. Az átdolgozott szabályzat teljesen megfelelt az egyházi hagyományoknak, ám eltért attól az iránytól, amelyet az alvastrai ciszterek Brigitta látomásainak feldolgozása során rögzítettek.

1391. október 7-én avatták szentté. Ünnepét 1623-ban vették fel a római naptárba, október 7-re; 1628-ban október 8-ára, 1969-ben pedig a halála napjára, július 23-ra helyezték át. II. János Pál pápa Sziénai Szent Katalinnal és Avilai Nagy Szent Terézzel együtt 1999. október 1-én Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Az ágostonrendi mintára alapított Brigitta-rend, illetve annak Vadstenában épült kolostora a XV. századi Svédország egyik kulturális központjává vált, a szerzetesrend szelleme pedig a reformációig nagy hatással volt egész Nyugat-Európára. A régi kolostorból csak részek maradtak fenn; ám a templom régi fényében tanúskodik építtetőjének, Brigittának elgondolásairól.

Magyar Kurír

(gj)