
A szentmise elején a püspök bemutatta Szent Erzsébet ereklyéjét, amely Horváth János plébános ajándéka a Munkácsi Egyházmegye számára.
Beszédében Majnek Antal felidézte Szent Erzsébet életének fő eszményét: „Vallotta és élte, amit a szentatyák az apostoli időktől fogva tanítanak; ami feleslegünk van, az nem a miénk, hanem a szegényeké. Mi csak visszaadjuk nekik, ami az övék!”
A szentmise után a Szent Erzsébet Karitász kertjében a jelenlevők Babály András munkácsi plébános vezetésével elimádkozták a Szent Erzsébet-litániát, majd megkoszorúzták Szent Erzsébet domborművét. Az összejövetel végén Majnek Antal köszönetet mondott a Karitász munkatársainak munkájukért, gondoskodásukért, és örömét fejezte ki, hogy egyre több „Szent Erzsébetet” lát maga körül, akik az ő lelkületével folytatják a szegények, betegek szolgálatát.
Szólt arról is, hogy már a harmadik afrikai országba fognak küldeni az éhezőknek abból a pénzből, amit a kárpátaljai hívek a nagyböjt folyamán gyűjtöttek össze számukra. „Büszke vagyok rátok, kárpátaljai hívekre, és nagyon hálás az Úristennek, hogy nem csak kapni tanultunk meg – az árvizek kapcsán –, hanem továbbadni is, másokon segíteni.”
Végezetül örömmel említette meg, hogy a Munkácsi Egyházmegyében egyre több olyan intézmény jön létre, amely a szegények megsegítésén fáradozik.
Pápai Zsuzsanna/Magyar Kurír