Szent Fábián és Szent Sebestyén fogadalmi ünnep Szombathelyen

A feljegyzések szerint Szombathelyen 1710 júniusában kezdődött, s csaknem 8 hónapig, 1711. február 23-ig dühöngött a pestisjárvány. Feltehető, hogy ekkor volt az utolsó pestises haláleset. A hagyomány szerint a járványnak mintegy kétezer ember esett áldozatul. A lakosság kétharmada meghalt. Más városokhoz hasonlóan a járvány ideje alatt Szombathelyen is a szabad ég alatt miséztek, mivel úgy tartották, hogy a mérgezett levegő okozza a járványt, s terjedésének a kis helyre összezsúfolódott tömeg is kedvez.

A város lakói a Fő téren tartott litániák, közös imádságok és körmenetek által kérték a járvány megszűnését. Különösen Szent Sebestyén közbenjárásáért imádkoztak, akit hitéért nyilaztak halálra, s főleg a járványos betegségekben hívták gyakran segítő szentként. A hozzá fűződő legenda szerint a nyilazást követően ismét életre támadt, így az elpusztíthatatlan keresztény életét példázta. Vele egy napon, január 20-án ünnepelték Szent Fábián pápát is, aki szintén vértanú szent volt.

A járvány az ő ünnepük után valóban alábbhagyott, majd egy hónap múltán teljesen megszűnt. Ekkor az életben maradottak megfogadták, hogy évenként gyertyás körmenetben emlékeznek meg Szent Sebestyénről, akinek emlékére kápolnát is emeltek. Az 1713-ban elkészült kápolna 104 év múltán sajnos tűzvész áldozata lett. Ám a mindenszentek litániájával egybekötött gyertyás körmenetet a későbbi években is megtartották.

Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír