Szent Hedvig ereklyéje Egerben - Kiállítás és hangverseny

Eger: Hatszáz év után hazatért szülőföldjére Krakkóból Szent Hedvig, Nagy Lajos leánya, amikor magyar származású lengyel királynő gyűrűsujj ereklyéjét február 24-én, vasárnap elhelyezték az Egri Minorita templomban.
A litvánok keresztény hitre térítőjeként tisztelt szent ereklyét Franciszek Macharski bíboros, Krakkó érseke adta át az egri főszékesegyházban tartott szentmise keretében a minorita atyáknak. Az ünnepségen Vilniusból érkezett delegáció is jelen volt.
Macharski bíboros magyarországi látogatása alkalmából, találkozott Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti érsekkel is.
Az egri székesegyházban tartott szentmisén Franciszek Macharski hangsúlyozta: Szent Hedvig a magyar és a lengyel nemzet, sőt egész Európa oltalmazója.
A bíboros szerint Szent Hedvig az épülő európai uniónak is példaképe lehet, mert saját korában a keresztény hit fundamentuma alapján egyesítette a közép-európai népeket. A szertartáson felolvasták II. János Pál pápa Sodano bíboroson keresztül küldött üdvözletét is. Ebben a szentatya örömét fejezi ki, hogy Nagy Lajos király lányának ereklyéje hazatért szülőföldjére. Hangsúlyozza, hogy Szent Hedvig élete példát szolgáltat arra, hogy Közép-Európa népeinek sorsa miként fonódott össze már 600 esztendővel ezelőtt is, ugyanis élete a magyar és a lengyel nép baráti történetének példája. II. János Pál Pápa egyben szívből jövő apostoli áldását küldte az esemény résztvevőinek. (A levél teljes szövegét ld. a Magyar Kurír Dokumentum rovatában).
A Bazilikában tartott szentmisét követően a Dobó téren álló leánykollégium névadó ünnepségére került sor, amelynek keretében az intézmény felvette Szent Hedvig nevét. Ez alkalomból Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége arról szólt, hogy az egyház hite és az oktatás elválaszthatatlanok egymástól, még akkor is, ha 40 éven keresztül elválasztották őket. Úgy vélekedett, hogy a kizárólagos ideológiát hirdető hatalom azért tartotta olyan veszélyesnek az egyház és az iskola kapcsolatát, mert az egyházi iskola nem csak tudást ad, hanem olyan lelki fegyverzetet, amely védelmet nyújt a hamis ideológia ellen. Ennek megfelelően Szent Hedvig is eleget tett az isteni parancsnak, amikor iskolákat alapított a keresztény hit terjesztése érdekében – mondta Lévai Anikó.
Az ereklyét katonai díszkísérettel, ünnepi körmenetben szállították át a Bazilikából a Minorita templomba, ahol Árpád- házi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellett helyezték el. Utóbbiak IV. Béla leányai voltak és szintén lengyel fejedelmekhez mentek feleségül. Ereklyéiket 1999-ben helyezték el a templomban.
Az 1373-ban született Hedvig már lengyel uralkodóként — a címet édesapjától, Nagy Lajos királytól örökölte annak halála után —, 1386-ban kötött házasságot a nála 28 évvel idősebb Jagelló Ulászlóval, az akkor még pogány litvánok fejedelmével. Hedvig, bár teste-lelke tiltakozott e házasság ellen, mégis beleegyezését adta, mert Isten akaratát látta benne, hiszen a fejedelem ígéretet tett arra, hogy ő is és népe is megkeresztelkedik. Így vált Hedvig a litvánok „keresztanyjává”. A keresztény hit terjesztése érdekében Prágában kollégiumot alapított litván teológusok, Krakkóban pedig kolostort litván nővérek számára, illetve nevéhez fűződik a Krakkói egyetem teológiai fakultásának létrehozása is.
1399-ben gyermekszülésben halt meg, gyermekével együtt. A Wawel, a krakkói királyi palota székesegyházának az oltára alá temették azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, addig, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. Erre azonban a történelem viharai és birodalmi érdekek miatt még sokáig kellett várni. Hedvig, vagyis lengyelül Jadwiga tisztelete azonban töretlenül fennmaradt az elmúlt 600 esztendőben a lengyelek és a litvánok körében.
II. János Pál pápa nem sokkal hivatalba lépése után, 1979. június 8-án avatta boldoggá, majd 1997-ben szentté Nagy Lajos király leányát. MTI/MK

Szent Hedvig ereklyéjének átadásához egyéb programok is kapcsolódtak Egerben, így ez az ünnepi esemény közös lengyel-magyal kulturális eseménnyé bővült.
Február 22-én, pénteken délután nyitották meg a Szt. Hedvig arca c. kiállítást a Dobó téri Szt. Hedvig Lánykollégiumban (volt Palóc Múzeum). A megnyitóbeszédet Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ igazgatója tartotta.
A Krakkóból hozott tárlaton megtekinthetők Jan Bruzda lengyel festőművész képeinek másolatai. A művész csodálatos gyógyulásáért, hálából kezdett el Szent Hedvig képeket festeni. Láthatók továbbá Ryszard Natusiewicz wrocláwi grafikus művész alkotásai, Tadeusz Warczak és Krzysztof Janczak fotóművészek képei Hedvig szentté avatásáról, és a szenttel kapcsolatos emlékhelyekről, valamint egri és pesti gyermekek rajzai. A kiállítást március 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Szombaton este 18-kor a Megyei Művelődési Központban a Krakkóból érkező Beani Cracovienses régi zene együttes adott hangversenyt. Műsorukon korabeli hangszereken és ruhákban előadott középkori lengyel és európai dallamok és táncok szerepeltek. MK