Szent I. Szergiusz pápa

2010. szeptember 9. csütörtök, 17:21

I. Szent Szergiusz (VII. század-701) volt a 84. pápa a világtörténelemben. Megválasztásakor a több pártra bomló zsinat csak nehezen tudott egyezségre jutni; pontifikátusának elején több ellenpápa is fellépett. Kiváló angliai kapcsolatai voltak, ám II. Jusztinianosz császárral komoly összetűzésbe keveredett. Õ rendelte el több jelentős Mária-ünnep bevezetését.

Antiókhiai szír családban született. Az arab hódítások elől családja Szicíliára menekült, és Palermoban telepedett le. Sergius itt járta iskoláit, és csatlakozott a római egyházhoz. II. Leó pápa szentelte pappá. Pápává választása előtt Santa Susanna főpapja volt.

Amikor elődje, Konon pápa 687. szeptember 22-én meghalt, a pápaválasztó zsinat két táborra szakadt: az egyik a klérusé, a másik a római milíciáé. 687. december 15-én Szergiuszt szentelték fel Róma püspökének. A római nép által is támogatott pápa kiűzte a Lateránból a két ellenpápát (Theodorust és Paszkált), és megkezdte pontifikátusát. Theodorus elismerte Szergiusz uralmát, ám Paszkál többször próbálta aláásni Szergiusz pápaságát. 

II. Jusztinianosz császár 692-ben összehívta a trulloi (Quinisext) zsinatot; a gyűlésre csak a keleti egyház képviselői kaptak meghívást. A zsinat legfontosabb határozata szerint a papok felszentelésükig megházasodhattak, és hitvesi életet élhettek; a püspököknek azonban nőtlenséget kellett fogadniuk. A zsinat 102 fegyelmi kérdésben hozott döntést, amelyek megvetették a későbbi ortodox vallás tanainak alapjait. A zsinati határozatok szerint Jézust nem ember alakjában kell ábrázolni, hanem húsvéti bárányként. A zsinat rendeleteit Justinianus elküldte Szergiusznak; levelében azt is leírta, hogy a konstantinápolyi pátriárkának ugyanolyan jogokat garantál, mint a római pápának. Szergiusz visszautasította e végzéseket. A haragvó császár, megkapván a pápa üzenetét, tiszteket küldött Rómába, hogy Szergiuszt vigyék színe elé, de az exarcha serege és a rómaiak szembeszálltak a császári erőkkel, és megakadályozták a pápa elrablását.

Szergiusz pontifikátusa (687–701) során számos kapcsolatot teremtett Angliával: 689-ben megkeresztelte és újra megkoronázta Caedwalla angliai szász királyt; levelezett Aldhelm, Malmesbury apátjával is; ő szentelte fel Canterbury érsekének Berhtwaldot; püspöki rangra emelte az angol Willibrordot, akit a pápa a frízek megtérítésére küldött. Véget vetett az isztriai szakadásnak; lezárta a nesztoriánus vitákat: 700-ban Aquileia is csatlakozott a római egyházhoz, így hosszú évek után Itália ismét egységes lett.

Bazilikákat, templomokat, kolostorokat építtetett, illetve újíttatott fel. Õ vezette be a misébe az áldozás előtti liturgikus éneket, az Agnus Deit. Elrendelte Kisboldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Gyertyaszentelő Boldogasszony és Nagyboldogasszony, valamint a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét. A Gyertyaszentelő Boldogasszony napján tartott körmenet is nevéhez kötődik. 701. szeptember 8-án halt meg. Ünnepét szeptember 9-én tartja a Katolikus Egyház.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
a-pajzs-megerosit-es-felvertez-szabo-ferenc-sj-kapta-iden-parma-fidei-hit-pajzsa-dijat
A pajzs megerősít és felvértez – Szabó Ferenc SJ kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Parma fidei – Hit pajzsa díjat idén Szabó Ferenc SJ kapta. A tizennyolcadik alkalommal megrendezett díjátadót február 23-án tartották Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Háza dísztermében. Az eseményen Erdő Péter bíboros is részt vett.

20:08
a-biblia-uzenete-atkelni-sajat-voros-tengeremen
Átkelni saját „Vörös-tengeremen”

Évközi 7. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,27–38)

16:00