Az érdeklődők a Szent István-napi ünnepségek kapcsán több település templomában megtekinthették az értékes emléktárgyat, többek között Ájban, Tornán, Udvarnokon. Tornaújfaluban, Szepsiben, Makrancon, Buzitán és Péderben.
Az eredeti kard 1000 körül készült Gotlandban vagy Jütlandban. Markolatának gombja és ellenzője csontból van, amelyen állatalakos, szalagmintás faragvány látható. Pengéjén „ufberna” felirat olvasható. A kard egy 1335-ből származó bejegyzés szerint a prágai Szent Vitus-székesegyház kincstárának féltve őrzött kincse. Valószínűleg IV. Béla király leánya, Anna hercegnő vitte magával atyja halálakor a magyar királyi kincstárból.
A budapesti Szent István Lovagrend tagjainak elmondása szerint a megtett több mint tízezer kilométeres zarándokúton jó volt látni, hogy például a huszti tízfős református gyülekezet épp oly megható tisztelettel adózott a szent Király áldott emlékének, mint a hatezer tagot számláló székelykeresztúri közösség. A rend tagjai ezzel is teljesítve látják zarándoklatuk elsődleges célját: bátorítani népünk tagjait az újpogány szokásokkal szembeni határozott küzdelemre és ellenállásra.
Gábor Bertalan/Szepsi Espereskerület/Magyar Kurír