Szent István ünnepe Budapesten – Krisztus Európa reménye

Budapest: Augusztus 20-án, első szent királyunk ünnepén délelőtt tíz órakor Seregély István érsek mondott ünnepi szentmisét a Szent István-bazilikában. Délután öt órakor a hagyományoknak megfelelően kezdődött a szentmise, majd a Szent Jobb körmenet.
A délelőtti szentmisén mondott homíliájában Seregély István érsek hálát adott Istennek a megújult bazilikáért. Mint mondta, a rekonstrukció a magyarság áldozatvállalását, szellemi és fizikai munkáját tükrözi, ami jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. A Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke beszédében arra figyelmeztetett: a magyar keresztényeknek Szent István király példáját követve, korunk megváltozott körülményei között is Jézus Krisztus tanítását kell követniük és hirdetniük.
Délután öt órakor az igen nagy számban érkezett hívősereg részvételével kezdődött a szentmise, majd a Szent Jobb körmenet. Az idei ünnep a Közép-európai Katolikus Találkozó rendezvénysorozatának részét képezte. Minden résztvevő ország – Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina – egyháza képviseltette magát, püspökeivel és papjaival nemzeti zarándoklatunkon. Jelen volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Juliusz Janusz, Magyarország apostoli nunciusa, Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, közjogi méltóságok, így az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökei, Szili Katalin, Holló András és Lomniczi Zoltán, Orbán Viktor volt kormányfő és felesége, kormánytagok és közéleti személyiségek, a diplomáciai testületek, valamint a történelmi keresztény egyházak képviselői is. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter érsek, esztergom-budapesti érsek volt, a homíliát Christoph Schönborn, Bécs bíboros, érseke mondta
A Szent Jobb ünnepélyes oltár elé helyezése után, a szentmise megkezdése előtt Erdő Péter megáldotta a felújított, az ünnepre régi fényében tündöklő Szent István-bazilikát.
Köszöntőjében Erdő Péter különös esztendőnek nevezte az ideit. Mint mondta, sorsfordító időket élünk. Háborúk és válságok jellemzik korunkat. Ugyanakkor lehetővé vált, hogy hazánk az Európai Unió tagjainak sorába léphessen. Mint múltunkban már annyiszor, nagy világtörténelmi erők irányítják sorsunkat, mégsem vagyunk tehetetlenül kiszolgáltatva – hangsúlyozta Magyarország prímása. Felelősek vagyunk nemzetünk, kultúránk elfogadásáért, tiszteletéért, a családokért, hitünkért, reményünkért és szeretetünkért. Öntudattal kell tehát igyekeznünk, hogy Isten segítségével keresztények és magyarok maradjunk.
Homíliájában Christoph Schönborn érsek az Evangélium (Mt 7, 24-29) soraira utalva elmondta: Krisztus döntés elé állítja az egyéneket és közösségeket egyaránt. Európaiként is döntenünk kell: Mire építsük a közös európai házat? Homokra vagy sziklára? Saját, gyakran zavaros ötleteinkre, vagy Isten szavára? Csak az a szilárd, ami Jézus szavának sziklaalapjára épül.
István király eldöntötte: saját életének házát és népe házát Krisztus szavának sziklaalapjára építi. Ez a ház szilárdnak bizonyult, hiszen, ahogyan Bécs érseke fogalmazott, sokszor fölmerül a történelmi rejtély, hogyan volt az lehetséges, hogy a magyar nép és a magyar nemzet ezer éven át egy különösen mozgalmas történelem minden viharában kitartott. A mai ünnepen sokan tanúsítják, hogy ez Szent István döntésének köszönhető.
Schönborn bíboros a továbbiakban arról beszélt, hogy ma Magyarország történelmének új szakaszába érkezett. Felmerül a kérdés: mire építi a jövőjét? Ezzel kapcsolatban szólt a Közép-európai Katolikus Találkozó életre hívásáról. Mint mondta a püspököket három fő szempont vezette, amikor meghirdették ezt a rendezvénysorozatot, amely jövő májusban, Máriacellben éri el csúcspontját:
Elsőként a kiengesztelődés gondolata, egymás között, népeink között. Másodikként egymás lelki gazdagságának megismerése: Európa különböző kultúrákból épül fel, hihetetlenül sok és erős lelki, szellemi forrásból él. E források nélkül Európa gyorsan kiszáradna, sivataggá válna. Bosznia, Horvátország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia Csehország és Magyarország püspökei kölcsönösen országaik nagy zarándoklataira hívnak, hogy új erőt merítsünk a szentség forrásaiból. Harmadik fontos szempont, hogy keresztényként kötelességünk dolgozni Európa épületén, építeni a közös házat. Most az alapok lefektetése van soron. A mi felelősségünk is, hogy II. János Pál pápa szavaival a „felebaráti szeretet találékonyságával” odahassunk, hogy Európa az emberi méltóság megbecsülésének, az élet tiszteletének, mindenekelőtt a kicsikre, a szegényekre és gyengékre irányuló figyelemnek a térsége maradjon, és mindinkább azzá váljon. – fogalmazott Christoph Schönborn.
Ha Magyarország továbbra is épít a Szent István által lefektetett alapokra, akkor áldássá lesz Európa számára, és az egyesült Európában is megőrzi eddig őrzött önazonosságát, és semmilyen vihar nem fogja szétrombolni – fejezte be beszédét Christoph Schönborn, aki Isten áldását, Szent István és Magyarország Nagyasszonya közbenjárását kérte országunk boldogulásáért.MK