Szent Jakab apostol – 2005. július 25.

Nem biztos, hogy maga az apostol eljutott Hispániába, de a híre és az üzenete eljutott, és ez a lényeg. Az apostolok az akkor ismert világ minden részébe igyekeztek elmenni, mert komolyan vették, hogy Krisztus mindenkié, és ebből nem lehet senkit kihagyni. Ha nem beszélnek róla, súlyos mulasztást éreztek volna.

Sokan jó kereszténynek tekintik magukat, de átlagéletet élnek. Hétköznapi életvitelük nem különbözik a többiekétől. Nehéz ezt kimondani, de ezek az emberek nem élik az Egyházat, hanem inkább felélik. Nincs olyan, hogy valaki nem hívő, de amúgy rendes ember. Ezek az emberek általában nem merik a hit erkölcsi következményeit felvállalni. S ahhoz, hogy a másik változzon, tudom, hogy a változtatást magamon kell kezdeni. Felejtsük el ezt a szót, hogy átlag keresztény. Ez olyan, mint a hideg töltött káposzta. Megvan, de élvezhetetlen.

Isten előtt csak néven szólított emberek vannak, mint az apostolok is, akik életüket tették a jó hír továbbadására.

Sánta János