
Becsei Vesszős György kegyetlen ember volt. Részt vett Nagy Lajos király olaszországi hadjáratában. A király által reá bízott területeket kifosztotta, temérdek zsákmányra tett szert. Saját bevallása szerint 220 ártatlan embert ölt meg. Bűnei súlya azonban egy idő után nyomasztani kezdte. Feloldozást keresve útra kelt a középkor híres zarándokhelyére, a spanyolföldi Compostelába, ahol fél évig remetéskedett Szent Jakab sírjánál. Ám mivel megnyugvást nem talált, újra felkerekedett, és tovább vándorolt Írországba, ahol alászállt Szent Patrik barlangjába. A kénköves füstökkel, lidércfényekkel teli barlangban kegyetlen látomások és hallucinációk gyötörték. A vérfagyasztó látomások után György lovag úgy érezte, megszabadult bűneitől és feloldozást nyert.
A freskót az 1364-ben meghalt Vesszős György leánya készíttette Máté mesterrel. A képen a ravatalán nyugvó György lelke bűnbocsánatért könyörög Istenhez, aki az ördög vádaskodása ellenére, Krisztus és Szűz Mária közbenjárására megbocsát neki. A kép mondanivalója örök érvényű: Isten a földi életben többször is alkalmat ad a változásra. A földi igazságtevést megfékezi, de az utolsó ítéletkor mindenkinek Õelőtte kell majd elszámolnia.
Az előadást követő ünnepi szentmise főcelebránsa Szalai Gábor tatai plébános volt, aki tíz oltártestvérével együtt mutatta be a legszentebb áldozatot.
Pázmaneum/Magyar Kurír